Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amennyiben rövidesen nem születik meg az állami vagyon egységes vagyonkezelői koncepciójáról szóló törvény – amelynek természetes részét kell képezniük a privatizációval kapcsolatos elképzeléseknek is –,úgy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. osztalékbevétele jövőre 8,5 milliárd forint körül alakul. Az ÁPV csak a vagyonkezelésében lévő társaságoktól származó osztalékbevételre számíthat, illetve arra a 60 milliárd forint minimális privatizációs bevételre, amely az idén elindult, s 2007-ben lezáruló ügyletekből folyik be. Macher Ákos, az ÁPV megbízott vezérigazgatója szerint ugyan ez elegendő lenne az ÁPV-hez tartozó cégekkel kapcsolatos jövő évi kiadásokra, a működésre, ugyanakkor ez a helyzet egy másik jövőbeni problémát is felvet: a jogszabályok szerint ugyanis az ÁPV a cégektől származó osztalékbevételt a központi költségvetésbe fizeti be. Ahhoz, hogy a jövőben biztosított legyen az ÁPV működése, legalábbis módosítani kellene a fenti gyakorlaton. Macher azt is elmondta, hogy az ÁPV idén – módosított, s a pénzügyminiszter által nemrég elfogadott üzleti tervében – 320 milliárd forintot meghaladó bevételre számít, ami 75 milliárd forinttal haladja meg a korábban tervezettet. Ebből több mint 275 milliárd forintot fizetnek be a büdzsébe, amiből 14,7 milliárd forint az osztalékbevétel, a fennmaradó rész pedig a különböző privatizációs folyamatokból származik. A bevétel meghatározó része, 237 milliárd forint a Mol 10 százalékos részvénycsomagjának értékesítéséből folyt be, amit például kiegészített az az ötmilliárd forint, ami a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. értékesítése után kapott az ÁPV. (Az olajtársaság további 1,7 százalékát várhatóan még az idén értékesítik, de nem kizárt, hogy ez, illetve ennek egy része csak jövőre fejeződik be).
Az ÁPV Zrt. fennhatósága alá jelenleg 119 cég tartozik, s a féléves adatok szerint ezek közül 98 nyereséges, míg 21 veszteséges volt, ám a vagyonkezelő vezetői arra számítanak, hogy év végére már csupán 10 lesz deficites. Macher elmondta, hogy az ÁPV-cégek sajáttőke-arányos profitja (ROE) tavaly 6 százalék volt, míg a figyelő Top 200-as listáján szereplő cégeké 15 százalékos. Macher szerint az egységes állami vagyonkezelés – akárcsak Svédországban – Magyarországon is eredményes lehetne; a skandináv államban a vagyonkezelés színvonalát jól jellemző adat: az állami cégek 2005-ben 19 százalékos sajáttőke-arányos profitot értek el. Az ÁPV portfóliójába tartozó nyereséges társaságok közül a Magyar Posta Zrt.-t, a Budapest Airport Zrt.-t, a Szerencsejáték Zrt.-t, a Richter Gedeon Nyrt.-t, a Tiszavíz Kft.,-t, az FHB Nyrt.-t említette a vezérigazgató (ezektől a cégektől számít 2007-ben is több-kevesebb osztalékra), míg a veszteséges vállalkozások között lehet idén csoportszinten a Magyar Villamos Művek Zrt. , a Malév, s a 24 Volán-társaság közül pedig kettő, a Volánbusz és a Vasi Volán. A Volán-cégeket egyébként – egy korábbi kormánydöntés alapján – épp most adják át a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak. (A kormányzat korábban már jelezte, hogy a távolsági autóbusz- és vonatközlekedés összehangolása után 2007–2008 körül értékesíteni kívánják az addigra régiós szinten összevont Volán-társaságokat. Ez egyébként már korábban többször felvetődött, sőt például 2005-ben elő is volt készítve, de a politika levette a napirendről e cégek magánosítását). A Volán-cégek mellett várhatóan még az idén kikerül az ÁPV portfóliójából a Malév – amelynek privatizációját idén le szeretnék zárni (NAPI Gazdaság, 2006. szeptember 26., 4. oldal) –, a filmes cégek is elkerülnek az ÁPV-től, ezek egy részét is privatizálják. Összességében tehát jövőre körülbelül 80 cég marad az ÁPV Zrt.-nél – mondta Macher.
