A hazai pénzintézetek hajlandók tárgyalni azokkal a vállalkozásokkal, amelyek helyzete jelentősen megváltozott a szeptemberben bevezetett gazdaságpolitikai intézkedések nyomán, ám ennek ára van: a hitelátütemezésért szerződésmódosítási díjat kell fizetni, szóba kerülhet kamatemelés vagy további fedezetbevonás, esetleg a hitelgarancia-szerződés megkötésének előírása is – derült ki a NAPI Gazdaság körkérdéséből. A bankok eltérően ítélik meg a szeptemberben bevezetett gazdaságpolitikai intézkedések cégekre gyakorolt hatását. Mint a CIB Banknál elmondták: a nagyvállalati ügyfélkörnek valószínűleg jóval kisebb nehézséget okoz majd a megszorító intézkedések következményeinek áthidalása saját eszközei segítségével, mivel a gazdaságnak ez a szegmense kevésbé érzékeny. A kis- és középvállalkozások esetében a kitettség nagyobb, ám ahogy a banknál elmondták, önmagában a megszorító intézkedések hatásaira hivatkozni nem elegendő, amikor az ügyfél jelzi fizetési nehézségeit.
A hitelképesség szempontjából irreleváns, hogy a vállalatok környezete a piaci folyamatok (például a nyersanyagárak emelkedése) vagy éppen adminisztratív intézkedések (például adómódosítás) miatt romlik vagy javul – hívják fel a figyelmet a Budapest Banknál. A feladat az, hogy a bank felmérje, milyen lehetőségei vannak a partnernek a hatások ellensúlyozására, illetve meg kell bizonyosodni arról, hogy a kialakult helyzet veszélyezteti-e a hitelek visszafizetését. Az Inter-Európa Bank (IEB) szerint hitelező és hitelezett közös érdeke, hogy a jogügylet üzletszerűen, eredeti céljának megfelelően valósuljon meg, így – csakúgy, mint a K&H-nál és az Ersténél – akár a standard kisvállalkozói hitelek esetében is készek a kétoldalú tárgyalásokra a hitelproblémák megoldására. A cél az, hogy a bank kihelyezései megtérüljenek. Ha az ügyfél jelzi a problémát, akkor a banknak egyedileg, kockázati szempontból a vállalkozás működéséhez igazítva kell megvizsgálnia, hogy milyen lehetőségek vannak a feltételek módosítására – hívták fel a figyelmet a K&H-nál. A magyar gazdaság életében volt már példa arra, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete megrendült, és akkor sem került sor egységes feltételrendszer kidolgozására: a vállalatokkal folytatott kétoldalú megbeszélésekkel próbáltak úrrá lenni a problémán a bankok – emlékeztet a CIB.
Persze a banki oldalnak is figyelnie kell a piacot. A hitelintézetek folyamatosan monitorozzák az adósok piaci, pénzügyi, hitelképességi helyzetét és a megállapodások által szabályozott keretben szükség esetén saját maguk is kezdeményezik a hitelmegállapodások felülvizsgálatát – hívják fel a figyelmet a Budapest Banknál. Az IEB-nél arra is figyelmeztetnek, hogy bár ők maguk folyamatosan vizsgálják az egyes szegmensek és vállalatok helyzetét, közös érdek, hogy maguk a hitelfelvevők is időben jelezzék problémáikat. A hazai bankoknál egyelőre nem találkoztak olyan ügyféllel, aki a mostani intézkedések hatásait hozta volna fel indokként a hiteltörlesztési problémákra. Ezek a lépések – miként azt az IEB-nél prognosztizálják – inkább az év végétől, a jövő év elejétől lesznek komolyabb hatással a vállalati szektorra.
