Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A romló külső körülmények ellenére sikerült megőrizni a Magyar Rádió anyagi függetlenségét, és – ha változó szinten is – a cég likviditását biztosítani tudtuk az elmúlt öt év alatt – mondta Gőblyös István, a Magyar Rádió gazdasági alelnöke (aki az elmúlt egy évben Hollós Jánossal, a Rádió másik alelnökével irányította az intézményt) egy pénteki sajtótájékoztatón. A rádió jelenlegi havi záró bankállománya 300-350 millió forint, míg januárban például 100 millió volt. Hollós pedig – aki a két alelnök közül, mint újságíró, várhatóan továbbra is a rádióban marad – azt hangsúlyozta, hogy szűkre szabott jogi korlátok között, a törvényesség teljes megtartásával igyekeztek irányítani a Magyar Rádiót ebben az időszakban. A rádió vezetése az elmúlt időszakban komoly technológiai váltást vitt véghez a rádióban, mára ugyanis a teljes műsorkészítést digitalizálták. Erre alapozva a két vezér szerint az új vezetésnek növelnie kellene a rádió hallgatottságát és reklámbevételeit. Ez utóbbi 2005-ben nem érte el az egymilliárd forintot (barterekkel együtt is csak 1,2 milliárd forint körüli volt), s ebből például a Petőfi csatornán 60 millió, a vidéki stúdióknál 80 millió forint, míg a rádió internetes honlapján szinte elhanyagolható bevétel keletkezett, miközben a világháló az egyik leginkább feltörekvő reklámhordozó.
Gőblyös szerint más területeken viszont spórolhat az intézmény; az alelnök úgy gondolja, hogy minden sallangjától meg kell fosztani az intézményt, vagyis a közszolgálati tevékenységhez szorosan nem kapcsolódó területektől meg kellene válnia. Ilyen például a külföldi adások terjesztése és készítése, ami évi 300-400 millió forintot visz el, s Gőblyös szerint azokon a helyeken, ahol a megfelelő technika nem biztosított, meg kellene szüntetni vagy legalábbis a maitól eltérően kellene működtetni a vidéki stúdiókat (például Győrött). Ennek éves költsége 1,2 milliárd forint. A Magyar Rádiónak – miután nem volt, aki döntsön róla – nincs az idei évre szóló elfogadott üzleti terve, így a költségcentrumok a tavalyi tervben szereplő összeg 90 százalékát használhatják fel, s ez ennek megfelelően is történik. A 2004–2005-ös évek pénzügyi adatai között fellelhető jelentős különbségek (lásd a táblázatot) egyébként Gőblyös szerint a rádió archívumának vagyonértékelésével függnek össze, illetve a tavaly elmaradt állami forrásokkal indokolhatók.
