A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén (PSZÁF) még folyamatban van az a vizsgálat, amelyet a Pénzügyminisztérium kezdeményezett a felügyeletnél május elején, s amelynek célja, hogy megállapítsák: jogosan emelték-e az elmúlt hónapokban a lakossági hitelekkel kapcsolatos díj- és jutalékterheiket a bankok. Binder Istvánnak, a felügyelet szóvivőjének tájékoztatása szerint a PSZÁF a fontosabb piaci szereplőktől bekérte üzletszabályzataikat, és rendkívüli adatszolgáltatást kért a hitelek kondícióival kapcsolatban. Ezek kiértékelése jelenleg zajlik – nyilatkozta a szóvivő, aki szerint a vizsgálatnak nincs határideje.
Mint ismeretes, a díjakkal és jutalékokkal kapcsolatos vizsgálat közvetlen „kirobbantója” az OTP Bank volt, mivel január 15-én eltörölte a 2001 augusztusától 2003 júliusáig felvett állami támogatású lakáshitelek kezelési költségére megállapított havi 9 ezer forintos maximális limitet. A bank az egységesítésre hivatkozott, hiszen a 9 ezer forintos költségplafont a 2003 júniusa után folyósított hiteleknél már nem alkalmazták, a mostani döntés után mindenki 2 százalékot fizet havi kezelési költségként. A döntés azokat érinti hátrányosan, akiknek a tartozása 5,4 millió forint felett van. Egy 10 milliós hitelnél a havi többlet 7700 forint.
Szakértők szerint aligha várható olyan eredmény a PSZÁF-vizsgálattól, amely komoly szankcióval fenyegetné bármely pénzintézetet is (a döntések az üzletszabályzatoknak és a szerződési feltételeknek megfelelően történtek), ám a bekért adatok megvizsgálása után előfordulhat, hogy a felügyelet, amely az elmúlt időben egyre hangsúlyosabban lép fel a fogyasztók, a banki ügyfelek érdekeinek védelmében, például ajánlásokkal igyekszik majd óvatosabb díj- és költségstruktúra kiépítésére bírni a bankokat.
