Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megtörtént az első lépés annak az új stratégiai gáztározónak a létrehozására, amelyre az év elején kirobbant orosz–ukrán árvita, illetve a vele járó magyarországi gázellátási problémák miatt fogalmazódott meg az igény – tudta meg a NAPI Gazdaság. A projektet lebonyolító Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) egymilliárd forint jegyzett tőkével létrehozta az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Zrt.-t, amely a tervek szerint hamarosan kiírja a beruházáshoz szükséges partner felkutatását célzó pályázatokat; lapunk információi szerint a szempontokat július 20-áig alakítják ki. Az MSZKSZ Zrt. 7 tagú igazgatótanácsa, illetve 5 tagú felügyelőbizottsága a hét elején alakult meg és ekkor írták alá az alapító okiratot is, a papírokat már be is nyújtották a cégbírósághoz – tájékoztatta lapunkat Csernák József, a szövetség vezérigazgatója. Az igazgatósági tagok között van Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energetikai helyettes államtitkára, Tóth József, a Mol Nyrt. főtanácsadója, illetve a Gaz de France és a E.On magyarországi cégeinek első embere.
Ahogy megszületik a pályázat eredménye, azonnal megkezdik az 1,2 milliárd köbméteres, napi 20 millió köbméter kitározási kapacitású stratégiai tározó kialakítását – mondta el Csernák József –, ugyanis a törvény értelmében már 2010-ben működnie kell a projektnek. Ha minden a legjobb forgatókönyv szerint zajlik, akkor már 2010 előtt használatba vehető a gáztározó, bár a most kijelölt határidő rendkívül szoros. A tározó lehetséges helyszínével kapcsolatos kérdésünket a vezérigazgató azzal hárította el, hogy több alkalmas terület is van, ám nem szeretne senkit befolyásolni, ezért ezeket nem nevezte meg.
A stratégiai tározó megépítése mellett további két, a hazai gázellátási helyzetet jelentősen befolyásoló projekt is fut. Az egyik a Törökország keleti feléből induló, Bulgárián, Románián és Magyarországon át az ausztriai baumgarteni elosztóig tartó Nabucco gázvezeték. A megépítéssel kapcsolatos szándéknyilatkozatot az érintett országok nemrég írták alá Bécsben (ez még semmilyen kötelezettséget nem jelent a résztvevők számára). Ha a vezeték megépülne, akkor a tervek szerint 2020-ra már évente 30 milliárd köbméter gázt szállíthatna. A másik lehetséges beruházás a Blue Stream (Kék Áramlat) vezeték; a Mol Nyrt. júniusban kötött megállapodást az orosz Gazprommal az Oroszországból Törökországba tartó esetleges továbbépítésének megvizsgálásáról, valamint hogy felmérik egy 10 milliárd köbméteres tározó létesítésének lehetőségét. A két vállalat által létrehozandó projekttársaságnak három éven belül kellene letennie a megvalósíthatósági tanulmányt. A beruházások révén Magyarország stratégiai szerepe jelentősen nőne – mondta a bejelentéskor Kóka János gazdasági miniszter –, bár a nyomvonalról még nem született megállapodás. A költségekről sem tudni még biztosat, becslések szerint a Nabucco közel 6 milliárd euróba kerülne, a Dél-Európán át tervezett Kék Áramlatra – a tározó nélkül – 5 milliárd eurót kellene költeni.
Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője a projektekkel kapcsolatban lapunknak annyit mondott, hogy jelenleg „mindkét vezeték megépítése fejben van”. A vizsgálódás alapját a megépítés költségei mellett azok a számítások jelentik majd, amelyekből kiderül, hogyan lehetne a Nabuccót és a Kék Áramlatot egyszerre is nyereségesen működtetni.
