Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Ka-Vosz Rt.-nél a végrehajtási rendelet hiányában egyelőre nem tudják, hogy a társaság által működtetett Széchenyi-kártyaprogramra is érvénybe lép-e a banki különadót felváltó, az állami kamattámogatáshoz kapcsolódó pluszadó – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Krisán László vezérigazgató. A szakember szerint több érv szól amellett, hogy a kis- és középvállalkozások forgóeszköz-finanszírozásának népszerű terméke ne kerüljön be a különadó hatálya alá.
A kamattámogatást a kártyakonstrukció keretében nem a bankok kapják, hanem a vállalkozásfejlesztési alapítványokon keresztül számolják el, ráadásul a támogatási formát korábban már uniós szinten is átvizsgálták és a de minimis elszámolási rendszerbe illeszkedőnek tartották.
Jelenleg mintegy 23 ezer aktív Széchenyi-kártya van forgalomban, a velük megforgatott kinnlevőség a 100 milliárd forintot közelíti. Krisán László szerint a kártyatulajdonosok között a nem fizetők számának közelmúltban tapasztalt gyors emelkedése megtorpant – ezt a vezérigazgató annak tudja be, hogy a kártyaplafon 5 millióról 10 millió forintra emelésével tovább szigorították az engedélyezési folyamatokat –, a jelenleg 700 körüli adós többsége 5 millió forintos kártyával rendelkezik, a 6–10 milliós plasztikot birtoklók száma elhanyagolható. Krisán László a fentiek miatt nem aggódik amiatt, hogy a júliustól esedékes éves fordulókor – amikor a korábbi 20 százalékos visszatöltés helyett a teljes kinnlevőség visszafizetendő – a 10 millió forintos kártyával bíró ügyfelek körében megnőne az adósok száma.
A Ka-Vosz Rt. vezérigazgatója szerint a kormányzati megszorítások hamar meglátszanak majd a Széchenyi-kártyánál – a plasztik mintegy indikátora a gazdaságnak. A korábbi hónapok eseményei kapcsán Krisán ezt azzal támasztotta alá, hogy a nem fizető cégek körében hirtelen megugró építőipari társaságok száma jelezte először az iparági problémákat.
