Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei első negyedév végén a hazai pénztárakban kezelt mintegy 2000 milliárd forintos vagyon közel 15 százalékkal haladta meg a teljes lakossági betétállományt – mondta Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Stabilitás Pénztárszövetség által rendezett konferencián. Ez az összeg pedig vélhetően továbbra is lendületesen gyarapszik majd, hiszen Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke szerint a szektor növekedési üteme a következő években 15–20 százalék lehet. Nemzetközi összehasonlításban azonban a magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer hozam tekintetében az európai átlag alján kullog – vélekedett Hamecz István, az MNB igazgatója. A szakember szerint a tőkesúlyos számítások alapján a magánpénztári rendszer 3 százalék alatti hozamot biztosít, holott a nettó bérek feletti mértékben kellene növekedniük a hozamoknak. Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a pénztárakat a legutóbbi időkig igen kemény befektetési korlátozások kötötték, mibe fektethetik ügyfeleik pénzét. Kozek András, az Allianz Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a pénztárak vagyonarányos súlyozott költsége 5,4 százalékos volt, márpedig a számítások egyértelműen azt igazolják, hogy 3,6 százalékos hozam felett már a magánpénztárak magasabb nyugdíjat tudnak fizetni az állami felosztó-kirovó nyugdíjpillérrel szemben. A konferencián a résztvevőket meglepte Hamecz István azon véleménye, amely szerint a magánpénztári ágba a korábbi 8 százalék helyett a jövedelmek 7 százalékát kellene csak átirányítani, igaz, ezt a véleményt a szakértő az első pillér tarthatatlanságával indokolta. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint az első nyugdíjpillér reformja nem valósult meg. Két lehetőség van: vagy a költségvetésnek kell fizetnie a jövőben az „állami” nyugdíjat – ami véleménye szerint csak jövedelemfüggetlen lehet, vagy mégis be kell vezetni az egyéni számlás modellt, ahol az ügyfél a járulék alapján válik járadékképessé. Bokros szerint az átalakítást a felelőtlen ígéretek visszavételével kell kezdeni – a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjas korúak egészségügyi járulékának befizetésére kellene felhasználni.
A konferencián többször szóba került a pénztárak magas költségszintje. Farkas István szerint a pénztári szektor költségei semmivel sem magasabbak a magyar pénzügyi szektor költségeinél. Kozek András elmondása szerint a pénztárak vagyonarányosan súlyozott teljes átlagköltsége tavaly 180-190 bázispontnyi volt, ami megegyezik a hazai befektetési alapkezelők költségeivel, 2006-ban pedig az összevont költségszint további 20-30 bázispontos csökkenésével lehet számolni.
