Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai nyugdíjpénztárszektor hosszú idő után talán összefog, hogy érdekeit a korábbinál egységesebben tudja érvényesíteni. Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, a piacon működő legnagyobb szereplőket tömörítő Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség elnöke fontos kiindulópontnak tekinti a pénztári szektor túlnyomó része által a napokban elfogadott etikai kódexet. Az úton ugyanakkor tovább kell menni, meg kell teremteni a szakma egységes érdekképviseleti szervét, hogy közös erővel lobbizhassanak a szabályozó hatóságoknál a jelentős kérdésekben. Nagy Csaba ezek között az élre sorolja a pénztárak egyedi behajtási rendszerének újraszabályozását. A Stabilitásban tömörülők szerint a jelenlegi rendszer senkinek sem jó: minden pénztárnak külön-külön adminisztrációt kell fenntartani, amely intézkedik a késedelmesen, illetve egyáltalán nem fizető munkáltatókkal szemben. A tapasztalat azt mutatja, hogy az adóhatóság a pénztáraktól egyedileg érkező felkéréseknek csak komoly erőforrá-sok lekötésével tud megfelelni – csak az OTP Magánnyugdíjpénztár 220 ezer munkáltatói partnerének harmadával szemben volt már kénytelen APEH-ellenőrzést, illetve végrehajtást kérni a nemfizetési szabályokra vonatkozó előírások alapján.
A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint nem ártana a környező országok gyakorlatát átültetni a magyar rendszerbe is. Lengyelországban független szervezet, míg Bulgáriában maga a társadalombiztosítás kezeli a bejövő kötelező járulékokat és osztja szét a befolyó pénzeket a pénztárak között. Magyarországon a beszedést talán már nem lehet központosítani, arra viszont lehetőség volna, hogy egy nonprofit beszedő szervezet jöjjön létre, ahol a tagpénztáraktól beérkező jelzéseket összesíteni tudnák. Mivel egy-egy munkáltató több pénztárnak is fizet, egyből kiderülhetne, hogy melyik az a foglalkoztató, ahonnan vélhetően csak adminisztrációs okok miatt nem jut el a pénz az egyik pénztárhoz és melyik az, amelyik szándékosan elmulasztja a fizetést dolgozói után. Az így összesített adatokat lehetne postázni az APEH-nek, amelyhez így csak a valóban beavatkozást igénylő esetek jutnának el.
A rendszert könnyen elláthatnák olyan garanciaelemekkel, amely szerint adatok áramlása csak egyirányú lehet – a pénztárak más pénztárnál nyilvántartott tagokról adatokat nem tudnának kinyerni az adatbázisból, így adatvédelmi aggályok sem merülhetnének fel.
A Stabilitás már más pénztárszövetségeket is megkeresett, amelyek támogathatónak tartják az ötletet, annál is inkább, mert egy ilyen központosított szerv létrehozása nagyságrendileg csökkenthetné a pénztárak működési költségét, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor minden pénztár saját maga kénytelen külön adminisztrációt fenntartani. A megoldással a beszedési hatékonyság is ugrásszerűen növekedhet – állítja Nagy Csaba.
A rendszert tovább egyszerűsíthetné, ha végre elindulna az elektronikus tagdíjfizetési rendszer – a szabályozás szerint a hazai nyugdíjpénztárak már három éve képesek az elektronikus befogadásra, ám a rendszer másik, munkáltatói oldalán még mindig hiányzik az ezt előíró szabály. A pénztárak így egyelőre bevallási papírhegyekkel küzdenek, holott a munkáltatók 90 százalékának bérszámfejtése már bizonyosan elektronikus úton történik – hívja fel a figyelmet a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség elnöke.
