Tegnap óta van érvényben a pénztárak etikai kódexe, amelynek megszületéséről elsőként lapunk adott hírt (NAPI Gazdaság, 2006. március 28., 1–4. oldal). A mintegy másfél éves előkészítő munka után életbe lépett önszabályozás az 1998-ban elfogadott, ám a gyakorlatban soha nem alkalmazott pénztári etikai kódex és a lényegében hamvába holt hasonló egészségpénztári szabályozás után ezúttal a pénztári szakma egészét átfogja majd – mondta el Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár vezetője, az előkészítő bizottság első embere, akit most az állandó etikai bizottság elnökének választottak meg. A kódexet aláírók révén a különböző pénztári formában fellelhető 4,4 millió pénztári számla közel 90 százaléka van olyan nyugdíj- vagy egészségpénztárnál, amely magára nézve elfogadta az etikai szabályokat. Lehoczky döntően hirdetésekkel, tagszervezéssel és tagtájékoztatással kapcsolatos panaszokra számít – az első üggyel a napokban már foglalkoznia is kell majd a konkrét ügyekben eljáró háromtagú eseti döntőbizottságnak, amelyet minden konkrét esetben a pénztárak által jelölt döntnökök közül választanak ki az érdekelt felek. A döntőbizottság indoklással ellátott határozata minden esetben megjelenik majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján. A felügyelet ezenfelül ugyanakkor intézményi jelleggel nem vesz részt a szakmai önszerveződés munkájában, ez nem is lenne kívánatos – mondta Marsi Erika főigazgató. Farkas István, a PSZÁF elnöke szerint azért is fontos a kódex, mert a folyamatok azt jelzik, hogy ez a terület kiemelkedő szerepet játszik majd a lakossági pénzügyekben.
