Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt években igencsak megélénkült a magyar – igaz, elsősorban Budapestre koncentrálódó – koncertszervezői élet. Már azért kell aggódni, mert „sűrű a mezőny”, azaz sok világsztár lép fel viszonylag rövid időn belül, s ez nehezítheti a koncertek nyereségessé tételét – mondta lapunknak Brády Márton, az egyik meghatározó hazai koncertszervező társaság, a Show Time Budapest Kft. ügyvezető igazgatója. Az itthoni jegyárak már alig maradnak el a nyugat-európaiaktól, ennek ellenére van közönség. Hegedűs László, a piacvezető Multimedia Concerts Kft. ügyvezető igazgatója szerint a növekvő jegyárak nem csak a rajongók vastagabb pénztárcájával magyarázhatók. Az elmúlt hat-hét évben több koncertszervező társaság jelent meg a piacon – nemegyszer külföldi tőkével a háttérben –, akik egy-egy művész szerződtetése érdekében a 90-es évek elején szinte egyeduralkodónak tekinthető Multimediánál magasabb árat kínáltak a bandáknak. Ezt viszont ki kellett termelniük, így kénytelenek voltak a jegyárakat a korábbiakhoz képest emelni, vagyis az erősödő konkurencia miatt – a piaci mechanizmusoktól eltérően – drágultak a belépők.
Mindez korántsem jelent egészségtelen változást, hiszen lényegében minden európai országban egyre több társaság dolgozik, s fut egymással versenyt – jegyezte meg Hegedűs László. Mindezek következtében az elmúlt három évben az inflációnál nagyobb mértékben drágultak a jegyek. Erre felfigyeltek a zenei világpiacon is, Budapest helyzete javult, amit jól mutat, hogy hetente négy-öt együttes érdeklődik a Show Time Budapestnél. A fejlődésnek azonban van még tere, hiszen egy nyugat-európai nagyvárossal összevetve a számottevő koncertek aránya most is csupán egyharmada az összesnek a magyar fővárosban – jegyezte meg a Multimedia Concerts vezetője. Ma már a vezető zenekarok többsége a nettó „show-profitból” egy meghatározott százalékot kér. A szerződésben azért kikötnek egy minimumárat, amelyet akkor is megkap az együttes, ha a koncert nem kelti a várt érdeklődést. Ezek a kontraktusok azért kedvezőbbek, mert így a koncertszervező is jobban érdekelt a rendezvény sikerében – állítják egybehangzóan a két cég első emberei. Brády Márton szerint a jól futó bandákat 60 ezer dollár és 3 millió dollár közötti összegért lehet/lehetne Magyarországra csábítani. Utóbbiakból nem sok akad, de például a Rolling Stones vagy Madonna ebbe a szegmensbe tartozik.
Az egyik legnehezebb feladat kitalálni, hogy egy-egy zenekarhoz milyen méretű aréna biztosítja a leggazdaságosabb helyszínt. A Budapest Arénának minimum 6 millió forint a bérleti díja, ám ha sikeres az előadás, s a nettó bevétel előre meghatározott százaléka meghaladja ezt, akkor a magasabb pénzt kell kifizetniük a szervezőknek. A keresettebb helyszínek közé tartozik a Petőfi Csarnok is, amely 700-800 ezer forintba kerül egy alkalomra, a Puskás Ferenc Stadionért pedig már komolyan a zsebbe kell nyúlni: a számla elérheti a 25-30 millió forintot is. Utóbbiba az is beletartozik, hogy az építés és bontás összesen 4–6 napot vesz igénybe, azaz ilyenkor jó ideig nem használható a stadion – mondta Brády Márton.
A fővárosból viszont hiányzik szerinte a londoni Royal Albert Hallhoz hasonló, magas igényeket kielégítő, 5-6 ezres befogadóképességű terem. Még ennél is nagyobb gondot okoz, hogy a koncertszervezésre rakodó 15 százalékos áfateher lényegesen magasabb, mint ami a régió más országaiban érvényes. Horvátországban például lehetővé teszik a teljes áfamentességet is. Emellett a nettó bevétel utáni kulturális járulékot a környező országokban nem kell megfizetni. Ez a teher a magyar cégek esetében 2 százalékról indul. Külföldön a szerzői jogdíjak is alacsonyabbak, mint nálunk. Mindent egybevéve egy a Sport Arénában rendezett koncert összes kiadása 40–100 millió forint közötti lehet.
