Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Aki előre tervez(het)
Más nemzetközi autógyárakhoz hasonlóan a Magyar Suzuki Rt. (MS) is kétéves időszakra előre leköti a járműgyártásához szükséges acéllemez-mennyiséget. Ez éves szinten – az eddig évről évre növekvő darabszámú személyautó-gyártáshoz – összesen mintegy 60 ezer tonna. A NAPI Gazdaság információja szerint az MS által kötött legutóbbi megállapodás ez év végén jár le, a következő időszakra szóló tárgyalásokat a második félévben kezdi meg a magyarországi leányvállalat, amely mind a mennyiséget, mind a beszerzési árat tekintve saját hatáskörben dönthet. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az MS az európai piacról, a nagyobb gyártóktól közvetlenül szerzi be az acélalapanyagot s a jövőben is ezt tervezi. E gyakorlat szerint így az acéllemezgyártó és az autógyár kiszámíthatóan tervezheti éves termelését. Mindezekből adódóan – hangsúlyozzák a cégnél – az autógyártáshoz fölhasznált acéllemezt a megállapodás szerint, garantált áron kapja a magyarországi Suzuki, így az évközi áringadozások nem érintik a céget.
Megtorpant az ékszerpiac
Az elmúlt hónapok drasztikus arany-, ezüst- és platinadrágulása miatt mára az ékszerészek, ötvösök egyöntetűen számottevő forgalomcsökkenésről számolnak be – tájékoztatta lapunkat Juhász Csaba, a Magyar Ötvös Szövetség (MÖSZ) elnöke. A szakmának az jelenti a legnagyobb gondot, hogy a vevők döntő részre konkrét árelképzeléssel érkezik egy ékszerboltba. Ez az összeg pedig nem követi az alapanyag drágulásának ütemét, így a többség végül eláll az üzlettől vagy még a tervezettnél is lényegesen olcsóbban vásárol. A helyzetet jól jellemzi, hogy tavaly sokan még ki tudták szolgálni azokat, akik 50 ezer forint alatt kerestek egy pár jegygyűrűt, ma már azonban ez csaknem lehetetlen. A vékonyabb pénztárca a ballagási szezonban is éreztette hatását, hiszen alig akadt olyan bolt, amely ne panaszkodott volna az árbevétel visszaesésére – jegyezte meg Juhász Csaba.
Az ötvösök helyzetét az sem könnyítette meg, hogy előrejelzésekből lehetett számítani a drágulásra – igaz, nem ilyen mértékűre. Jelenleg ugyanis többségük kényszervállalkozó, éppen ezért alig volt olyan, aki a nemesfémekből készletre tudott volna vásárolni. Így egyik napról a másikra élnek, és az éppen befutó megrendelések szerint szerzik be a szükséges nemesfémet. A helyzet Nyugat-Európában lényegesen kedvezőbb, ott ugyanis szinte minden üzlet vagy szalon mögött bankok állnak, s azok finanszírozzák vásárlásaikat. Nemesfémbe fektetni ugyanis egy hitelintézetnek is lényegesen kisebb kockázat, mint például egy autót hitelezni.
A hazai ékszerpiacot a gazdasági bizonytalanság által gerjesztett befektetési célú ékszervásárlások sem hozzák egyensúlyba. Befektetési céllal ugyanis csaknem kizárólag rendkívül nagy márkákat (például Bulgari, Cartier) érdemes venni, ám ezekért már inkább külföldre mennek a magyarok.
A vékonyabb pénztárca a ballagási szezonban is éreztette hatását.
Helyettesítő termékek
A színesfémárak száguldásával különösen azok a cégek jártak rosszul, amelyek szabad forrásai nem voltak megfelelően nagyok – véli Róna Gábor, a MetALservice Rt. vezérigazgatója. Mára azok a végfelhasználók, akik tudtak váltani, megtalálták a helyettesítő anyagokat. Sokan persze még mindig kénytelenek alumíniumot, rezet vagy horganyt vásárolni. A kisebb fémkereskedők nehezen vészelték át az elmúlt hónapokat, sőt ha a jegyzések tovább emelkednek, az oda vezethet, hogy a hazai piac megrostálódik, s többen csődbe mennek. A helyzetet egyébként az is nehezíti, hogy a magasabb energiaárak miatt a megmunkálás is többe kerül a vállalatoknak, s ennek következtében hatványozottan nő a fogyasztói ár.
Az elmúlt időszakban tendenciává ált, hogy a felhasználók és a kereskedők is többet vásárolnak a szükségleteiknél. A megmaradt tartalékok értéke így néhány hónap vagy hét alatt is jelentősen nőtt. Az árak emelkedése és az ebből fakadó finanszírozási nehézségek miatt sokan csökkentették a fizetési futamidőket, jelenleg kezd általánossá válni, hogy a kereskedők nem 60–90 napos határidőre adják el áruikat, hanem csupán 15–20 napot adnak a megrendelőnek a teljesítésre. Másik jellemző megoldássá vált, hogy a fémet a megrendelővel vetetik meg, ők csak a megmunkálási költségeket számítják fel, azaz nem finanszírozzák előre a készleteket. A feldolgozók és a végfelhasználók ezzel együtt egyre megfontoltabban vásárolnak, így például Róna szerint ma már alig csináltat valaki rézcsatornát, mivel az lassan többe kerül, mint a teljes tetőszerkezet kialakítása.
