BUX 138712.33 0,79 %
OTP 44550 1,3 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

További külföldi bányavásárlást tervez a Mal Zrt.

A hazai és bizonyos területeken az európai piacon is meghatározó súllyal rendelkező Mal Zrt. tulajdonos-elnökét kérdeztük az idei tervekről, beruházásokról és külföldi terjeszkedési terveikről.

2006. április 20. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

– Milyen évet zárt tavaly a Mal Zrt., milyen piaci viszonyok jellemezték az elmúlt évet?
– A Mal Zrt. az alumínium félgyártmányok hazai előállításának – az Alcoa-Köfém Kft. után – második legnagyobb, míg a hazai timföldgyártás első számú vállalkozása, egyes termékkörökben az európai piacon is meghatározó szereplő. A nem kohászati timföldek gyártásában például mintegy 15 százalékos, az alumínium aeroszolospalackok, tubuselőtermékek – tárcsák – gyártásában közel 10 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. Magyarországon és a szomszédos országokban a vállalat termékei általában az első három legnagyobb piaci részesedésű termékek közé tartoznak. Mivel a Mal Zrt. termelésének átlagosan 65-70 százalékát exportálja, ezért a társaság elmúlt évi gazdálkodására mind a világpiaci áralakulás – beleértve az emelkedő timföldárakat, a Londoni Fémtőzsdén (LME) erősödő alumíniumárat, illetve a forint/euró és a forint/dollár árfolyamokat –, mind a hazai makrokörnyezet jellemzői – különös tekintettel az energiaárakra – erőteljes hatást gyakoroltak.
A kohászati timföld világpiaci árának 2004 óta tartó növekedése az elmúlt évben sem tört meg, az árszint éves átlagban elérte a tonnánkénti 470 dollárt, ami kedvezően hatott nem kohászati célú timföldjeink értékesítésére. Az alumínium LME-jegyzésára is magasan, tonnánként 1800–2000 dolláros szinten ingadozott tavaly, így félgyártmányaink értékesítésénél – LME-követő árképzésünk miatt – áraink nagyjából követni tudták a fém ármozgását. Ugyanakkor a társaságunkat erősen érintő villamosenergia- és földgázár az elmúlt években oly mértékben emelkedett, hogy a Mal Zrt. kénytelen volt leállítani évek óta csak veszteségesen üzemeltethető inotai alumíniumkohóját.
Ezeket figyelembe véve mindenképpen pozitívumnak tekinthető, hogy a társaság értékesítésének nettó árbevétele – megtartva az elmúlt évek fokozatos növekedési tendenciáját – tavaly 45,3 milliárd forintra emelkedett, miközben nőtt a feldolgozottabb termékek értékesítésének részaránya is. A konszolidált árbevétel a vállalat többségi tulajdonában lévő szlovén SILKEM társasággal együtt elérte az 50,5 milliárd forintot. A timföldágazat ebből 20,3 milliárd forinttal részesedett, ennek döntő részét exportból produkáltuk. Az alumíniumágazat pedig 25,0 milliárd forint árbevételt teljesített számottevőbb belföldi forgalom mellett. Az értékesítés pozitív tendenciái és a kohóleállítás negatív kihatásai együttesen azt eredményezték, hogy – a timföldágazat 2,15 milliárd forint nyeresége és az alumíniumágazat 4,51 milliárd forint vesztesége miatt – a Mal Zrt. tavalyi nem végleges, előzetes adózás előtti eredménye 2,36 milliárd forint veszteséget mutatott, ami azonban már tartalmazza a kohó leállításának költségeire képzett 2,25 milliárdos céltartalékot is. Konszolidált szinten a SILKEM eredménye e számokat 340 millió forinttal javítja.
– A kohó leállításából származó piacvesztést próbálják valamilyen módon pótolni?
– A vállalat a kohó 2006. január végi leállítása ellenére jelenlegi félgyártmány-termelési,
-értékesítési pozícióit nem kívánja feladni, ezért a leállítással évente kieső mintegy 35 ezer tonna alumíniumot részben importfémmel, részben saját keletkezésű és hazai hulladékból történő átolvasztással pótolja. A folyékony fém termelésének kiváltása céljából pedig 1,2 milliárd forintos beruházási ráfordítással tavaly üzembe helyeztünk egy 50 tonnás, kétkamrás olvasztókemencét, amelyben mintegy 70 százalékban hulladékot és 30 százalékban importált fémet (tömböt) olvasztunk meg, továbbá egy 25 tonnás, importált tömböt átolvasztó gyűjtő-olvasztó kemencét.
– Az emelkedő alumíniumárnak milyen hatásai voltak?
– Az alumínium 3 havi jegyzése a Londoni Fémtőzsdén tavaly is folytatta a 2004 októberében megindult markáns emelkedését, és az évet a tonnánként 2300 dolláros szint körül zárta. A 2005. július és 2006. február közötti időszakban az ár majdnem 1000 dollárral emelkedett, amit döntően a befektetési alapok rendkívüli vételi érdeklődése váltott ki. Ettől függetlenül tavaly az alumíniumtermékek iránti világpiaci kereslet kedvezően alakult. Az emelkedő árak a Mal Zrt.-t ellentétes módon érintették. Míg a félgyártmányok iránti kedvező kereslet és a magas fémárak termékeink átlagárait az alumínium drágulását csaknem elérő mértékben húzták felfelé, addig ezzel párhuzamosan a pénzügyi ráfordítások között sajnos megjelentek a tőzsdei veszteségek is.
– Idén milyen árbevételi tervet tűztek ki célul?
– A 2006-os árbevételi tervünkben – összhangban az idevonatkozó előrejelzésekkel – mi is azzal számolunk, hogy a kohászati timföld világpiaci ára, döntően a kínai igények növekedése miatt, az év első felében még tovább emelkedik és elérheti a tonnánkénti 600 dollárt. Ezt követően erőteljes csökkenés következik be, nem csak az év végéig, hanem azt követően is. Ezért célunk egyrészt a még tapasztalható konjunktúra maximális kihasználása, másrészt a termékszerkezet összetételének további javítása, azaz a nagyobb feldolgozottságú őrölt és precipitált hidrátok, timföldek termelésének és értékesítésének növelése. Bízunk abban, hogy az alumínium LME-jegyzésárának „ámokfutása” előbb-utóbb befejeződik, és az ár a jelenleginél érezhetően alacsonyabb szinten stabilizálódhat vagy még egy csökkenő tendencia is felléphet. Ennek megfelelően félgyártmány-értékesítésünk súlypontját is a hozzáadott érték növelésére helyezzük, azaz a szalaggyártás és az ötvözött huzalok fejlesztését tűztük ki célul.
A timföldágazat termékeinek értékesítési volumene 17,4 százalékkal nő és az átlagárak is minimálisan emelkednek, így összességében 19 százalékkal javul az árbevétel. Ennek oka, hogy a kohó ellátásához már nem szükséges timföld nagy részét már elhelyeztük a piacon. Az alumíniumágazat termékköre átstrukturálódik, így a durva huzalban csökkenés, a dezoxidációs és húzott huzalban, illetve a szalaggyártásban növekedés következik be. Az inotai termékek értékesítési volumene ugyan 8 százalékkal, árbevétele pedig 9,5 százalékkal csökken, azonban ennek ellenére a hozzáadott érték 3 százalékos növekedését irányoztuk elő.
A Mal Zrt. idei nettó értékesítési árbevételét 47,1 milliárd forintra tervezzük. A társaság 2006. évi adózás előtti eredményét 380 millió forintban prognosztizáljuk, figyelembe véve, hogy az elmúlt év végén képzett céltartalék feloldásával kompenzálni tudjuk a kohóleállítás 2,25 milliárdos veszteségét. A SILKEM konszolidációja 2006-ban az árbevételt 5,8 milliárd forinttal, az adózás előtti eredményt pedig 350 millió forinttal növeli.
– Milyen beruházásokat hajtanak végre az idei évben?
– A társaság továbbra is a termékfejlesztésben és a hozzáadott érték növelésében látja a piacmegőrzés és az új piacok megszerzésének egyik legfontosabb eszközét, ezért a 2006-ra tervezett összesen 2,5 milliárd forintnyi beruházásokat és felújításokat is a korábbi évek nagyságrendjében kívánja megvalósítani. Konkrétan ez annyit jelent, hogy a szinttartó beruházások mellett befejezi a már megkezdett fejlesztéseit és új beruházásokat is indít. Így a bauxitbányászati ágazatnál mintegy 400 millió forintot fordít a Bakonyoszlop II. bányanyitásának befejezésére, a timföldágazatnál az előirányzott mintegy 1,2 milliárd forintból többek között a timföldőrlést, a precipitált hidrát gyártásának kapacitásbővítését oldja meg, míg az alumíniumágazatnál tervezett közel 900 millió forintos keretösszegből az elmúlt év végén üzembe helyezett olvasztókemencék optimalizálása mellett a szalaggyártási technológia korszerűsítését és a húzógéppark bővítését tűzte ki célul.
– Külföldi terjeszkedés szerepel-e a tervek között, s ha igen, mely országokban?
– Már régóta tudjuk, hogy a gazdaságosan kitermelhető magyar bauxitvagyon nem áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségben. Ezért szereztünk többségi részesedést 2004-ben a boszniai (Rudnici Boksita Jajce) bauxitbánya-társaságban, ahonnan 2005-ben 142 ezer tonna bauxitot hoztunk be. Az elkövetkező években pedig szeretnénk a kitermelést 200 ezer tonnára bővíteni, mivel a bánya ma belátható készlete 3 milló tonna. Ezen túlmenően további boszniai és montenegrói bauxitbányákban történő részesedésszerzések lehetőségeit is vizsgáljuk, ám ezek egyelőre az érdeklődés szintjén mozognak.

Ábrahám Ambrus
Ábrahám Ambrus

Ez is érdekelhet