Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az izzó története több mint kétszáz évre tekint vissza, az elektromos áram világításcélú alkalmazásával kapcsolatos kísérletek az 1800-as évek eleje óta tartanak. A General Electric (GE) későbbi alapítójának, Thomas Alva Edisonnak végül 1879-ben sikerült bambuszrostokból olyan vékony szénszálat előállítania, amely vákuumban elektromos árammal izzítva már világításra alkalmas fényt adott – olvasható a tungsram.hu oldalán. A hazai gyártás meghatározó szereplőjének, a Tungsramnak az eredete 1862-ig, a Bécsben alapított Egger B. és Társa elődvállalatig nyúlik vissza – igaz, a kezdeti években telefon- és távíró berendezéseket gyártottak. A társaságot később, 1896-ban Budapesten alakították részvénytársasággá, lényegében ezt tekintik a Tungsram alapítási évének.
Néhány évvel később a társaság máris beírta nevét a világítástechnika történelemkönyvébe, miután Just Sándor és Hanaman Ferenc találmánya alapján – elsőként a világon – hozzáláttak a korábbiaknál lényegesen hosszabb élettartamú és fényhasznosítású volfrámszálas izzólámpák gyártásához. A következő kilométerkő nem közvetlenül a gyártáshoz vagy a találmányokhoz kötődik, hanem a névhez: 1909-ben a Tungsram szóvédjegyet bejegyzik, míg a máig is sokak által ismert körbe zárt T-emblémát 1938-ban védették le.
A vállalat vezérigazgatója, Aschner Lipót újabb újításra szánta el magát azt követően, hogy Európában elsőként ipari kutatólaboratóriumot hozott létre. Ebben a kutatóközpontban fejlesztették ki a kriptonnal töltött – ennek köszönhetően nagyobb fényhasznosítású, „fehérebb” – lámpát. (A privatizációt követően a General Electric ezen kutatólaboratórium alapjain hozta létre európai kutatási központját.) A lámpák különleges, gomba formájukkal és nagyobb fényerejükkel sokáig a piac meghatározó szereplői voltak. Igaz, tömegtermelésükkel volt némi probléma, meg kellett oldani ugyanis a kripton olcsó hazai gyártását.
A háborút követően a gyárral együtt a hazai izzógyártás is sokáig vegetált, annak ellenére, hogy az életben maradás miatt a Tungsram különböző gyártási területekethozott létre, ám a helyzet így is krónikus tőkehiányba torkollt. A fejlesztéshez szükséges tőkét végül a privatizációt követően a General Electric tette le: megvásárolta a Tungsram Rt. 50 százalék plusz egy részvényét. Azóta ismét felgyorsult a gyártás és fejlesztés, napjainkra a legmodernebb, energiatakarékos izzókat is képesek a gyárban előállítani. Itt készül a Genura, a világ első olyan indukciós fényforrása is, amelyet közvetlenül be lehet csavarni a reflektorbúrás izzólámpák helyére. Érdemes megemlíteni, hogy a termékpalettát olyan nagynyomású nátriumlámpa is színesíti, amelynek az élettartalma közel 30 ezer óra.
