Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gőgös Zoltánné,
a Bárditex Ruhaipari és Kereskedelmi Kft. gazdasági igazgatója
A minimálbér emelése, illetve az ehhez kapcsolódó járulékok padlóra küldik a már ma is ezer sebből vérző textilágazat még talpon lévő szereplőit. Gőgösné elmondta, hogy senki sem vitatja a béremelés jogosságát, ám azt – legalábbis náluk – már nincs miből kigazdálkodni, hiszen munkájuk sincs folyamatosan. A több térségbeli telephelyen közel háromszáz dolgozót foglalkoztató cégnél most azon törik a fejüket, hogy mekkora törzsállományt tartsanak meg. Bár az ügyben végleges döntés még nem született, ez várhatóan a jelenlegi létszám harmada lesz majd, emellett olyan, sok helyütt már alkalmazott rendszert lesznek kénytelenek kialakítani, hogy a munkacsúcsok idején néhány hétre, esetleg hónapra visszaveszik a dolgozókat. Az igényes termékeket gyártó Bárditexnek több tucat középfokú végzettségű dolgozója is van, akik varrónőként dolgoznak, mert – főként a kistelepüléseken élők – nem kapnak a képzettségüknek megfelelő munkát. Több hasonló cipőben járó cégről is tudnak, ahol már közölték a dolgozókkal: ne is álmodjanak arról, hogy 70 ezer forintos minimálbért kapnak. A gazdasági igazgató úgy véli, sokan kijátsszák majd a jogszabályt, magyarán aki dolgozni akar, az kénytelen lesz letagadni, hogy érettségizett.
Czákovics Mátyás,
a Rekord Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója
A veszprémi társaság első embere úgy véli, a minimálbér újabb emelése nem csak a dolgozóknak jó, hanem tovább „rostálhatja” az ágazatot, ami szintén üdvözlendő. Más kérdés, hogy az amúgy is csökkenő megrendelések mellett csak azok hullanak-e majd el, akik silány munkát végeznek, s nem tartják be a határidőket, esetleg feketén foglalkoztatnak. A vállalatnál épp azt vizsgálják, hogy a minimálbér emelésére miként reagálnak majd olyan helyzetben, amikor csökkennek vagy legfeljebb stagnálnak a lakásárak, s amikor a piacon egymás alá ígérnek a kivitelezők. Nagy valószínűséggel úgy döntenek, hogy kevesebb, de értékesebb, munkaigényesebb feladatot vállalnak majd el, s azokat a legkiválóbb szakemberekkel oldják meg. A legnagyobb kérdés az, hogy mennyire válogathatnak majd. Czákovics az iskolai végzettség szerinti kategorizálást igazságosnak, ám rendkívül könnyen kijátszhatónak tartja. Ma már ugyanis a főiskolák és az egyetemek százszámra bocsátanak ki olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokat, akik ha valóban dolgozni akarnak, kénytelenek kompromisszumot kötni.
Bereczky András,
a Medosz főtitkára
A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (Medosz) egyetért a kormány háromlépcsős minimálbér-javaslatával, ami lényegében régi szakszervezeti követelés – mondta lapunknak Bereczky András. A Medosz főtitkára szerint számukra Janus-arcú a minimálbér-emelés ügye. Nem azért, mert létszámleépítéssel jár – ezt a szóban forgó agrárcégek inkább kevesebb munkaidőre írt munkaszerződéssel kerülték el –, hanem mert tagságuk minimálbéren foglalkoztatott jelentős részének kifejezetten kedvező, miközben a képzettebb munkavállalók bérének emelésére a tőkeszegény cégeknek nem volt lehetősége. Az ágazatban jelentős a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. Ez a magas arány abból is látszik, hogy idén az első félévben a mezőgazdaságban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 71,5 százalék volt a nemzetgazdasági átlaghoz képest (a minimálbér adómentességének köszönhetően), a bruttó átlagkereset azonban mintegy 10 százalékkal, 61,9 százalékkal alacsonyabb.
