Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Az MTV kuratóriumának elnöksége legutóbbi ülésén azt kérte a televízió vezetésétől, hogy módosítsa az intézmény elfogadott üzleti tervét, mert nem teljesülnek az idei évre tervezett bevételek. Mekkora összeg hiányzik a bevételi oldalon?
– Az előző ügyvezető elnök, Pinke György – aki az üzleti tervet készítette – azzal számolt, hogy a költségvetési törvényben szereplő 10 milliárd forintból 8,5 milliárdot megkap az MTV, további 1,5 milliárd forintot öt nagy sportesemény céltámogatásaként juttat az állam a büdzséből a televíziónak, továbbá 800 millió forint egyéb pályázati pénzre is számított. Az üzleti tervben tehát összességében 10,8 milliárd forint állami forrás szerepel, amelyből idáig 4,8 milliárd érkezett meg a kuratóriumhoz, s az is pántlikázva, strukturális átalakítás céljaira. A kuratórium viszont most engedélyezte a menedzsmentnek, hogy a pántlikázott tételek között „átjárhasson”, pontosan azért, hogy műsorok készülhessenek.
– Az üzleti tervhez képest tehát hatmilliárd forint hiányzik a kasszából. Úgy tudom, a kuratórium az állami büdzséből most 3,2 milliárd forint megszerzését tartja reálisnak. Ennek alapján kellene átalakítaniuk az MTV üzleti tervét?
– Mindeddig még ezen összeg biztosítására sem kaptunk ígéretet, ezért azt kérjük a tulajdonosi testülettől, hogy a keddi rendkívüli ülésén határozza meg, milyen sarokszámból induljon ki a módosított üzleti terv. A realitás valóban az a 3,2 milliárd forint, amit a költségvetési törvény tartalmaz, illetve annál kevesebb, hiszen nyilván a Duna Televízió és a Magyar Rádió is igényt tart további támogatásra ebből az összegből.
– Optimális esetben tehát, még így is 3-4 milliárdos hiány tátong a költségvetésükben. Mit tehetnek ebben az anyagi helyzetben, figyelembe véve, hogy a kereskedelmi csatornák – még ha az MTV nem is kíván velük birokra kelni – ősszel újrakezdték versenyüket?
– Ez a mindenkori MTV-elnök belső konfliktusa, vagyis hogy gyártson-e műsort, miközben csak remények és ígérvények vannak, vagy radikálisan csökkentse a műsorkészítést.
– És hová jutott ebben a belső harcban?
– Ebben a pillanatban még nem döntöttem, hiszen várom a kuratórium állásfoglalását. Én televíziót szeretnék készíteni. Azért hozták létre ezt az intézményt, hogy televízióműsorokat készítsen, és nem azért, hogy műsorokat szüntessen meg. Az egyik felem azt mondja: reménykedni kell abban, hogy a politikai intézményrendszer és a tulajdonosi testület párbeszédéből kialakul egy olyan állapot, amely garantálja a 2004-es év sikeres lezárást, ehhez az kell, hogy az alapító Országgyűlés és a kuratórium a médiatörvénynek megfelelően biztosítsa a reálisan szükséges forrásokat. Mindenki abban érdekelt – az alapító, a kuratórium és a menedzsment –, hogy független, jól finanszírozott, közmegelégedésre működő televíziója legyen az országnak. A másik felem viszont aggódik amiatt, hogy az alapító mégsem tudja biztosítani ezeket a forrásokat.
– Más forráslehetőség nem áll a televízió rendelkezésére?
– Kidolgozatlan, de mégiscsak egyfajta lehetőség, hogy a megmaradt vagyontárgyaink közül valamit megvásárol az állam, például az archívumunkat. Járható út továbbá, hogy a televízió állammal szembeni tartozásait valamilyen módon mérséklik vagy elengedik.
– Mekkora összeget jelentene ez?
– Az MTV-nek ugyan nincs köztartozása, de az áfatörvény furcsaságának következtében a televízió ma éves szinten több milliárd forint áfát fizet be a központi költségvetésbe. Mindezeken túl a korábbi gazdálkodás vagy éppen nem gazdálkodás következménye, hogy az MTV által használt ingatlanokat béreljük az állam egyik vállalatától. Tehát, az állammal szembeni tartozásunk is csökkenthetné a hiányunkat, feltéve, ha ezeket az állam elengedné az MTV-nek.
– Ismerve az államigazgatási döntéshozatal lassúságát, amely közben tovább is létezni szeretne a televízió, van-e még lehetőség arra, hogy összébb húzzák a nadrágszíjat, s így kihúzzák a döntésig?
– További megszorításra nincs lehetőség, csak a műsorgyártás csökkentésével. Azt azonban szeretném elmondani, hogy most a korábbiakhoz képest sokkal konszolidáltabban működik a televízió. Már említettem, hogy az intézménynek nincs köztartozása, s mindenki, a külsősök is megkapják a járandóságukat – ez nem mindig volt így –, ennek ellenére nem látható a következő három hónap működésének fedezete.
– Akkor tehát elképzelhető, hogy csökkenteniük kell az adásidőt, illetve ismételt műsorokkal kell beérniük a nézőknek?
– Ha az ön által említett válságforgatókönyv következne be, arról a tulajdonosi testületnek kellene döntenie, nekünk azonban készen van minden konkrét tervünk arra, hogy október közepétől egy érdekesebb, értékesebb televíziót lásson a néző. Azt szeretnénk elérni, hogy nagyon olcsón, nagyon kicsi változtatással, de sok kreativitást és sok hozzáadott emberi értéket igénybe véve, megújuljon a televízió. A tavaszi műsorstruktúrában 138 egyedi műsora volt az MTV-nek, s azt tervezzük, hogy ősszel ennek alig több mint a fele indul újra. A korábbihoz képest tehát kevesebb, de jobb minőségű produkció kerülne a képernyőre. Ezzel párhuzamosan, ha nem is minden elemében, de megújul a televízió arculata is, ami a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően két év után megérett a változásra.
– Hogyan folytatódik A szólás szabadsága?
– Tudomásul vettem, hogy Friderikusz Sándor felmondta a szerződését, mint ahogyan azt is tudomásul venném, ha mégis amellett döntene, hogy továbbra is ő kívánja vezetni a műsort. Egyébként pedig nem gondolom, hogy A szólás szabadsága produkció túlköltése és Friderikusz Sándor műsorvezetői tevékenysége között bármilyen konkrét összefüggés volna.
– Egy tényező erejéig térjünk még vissza a pénzügyekre. Hogyan alakul az idei kereskedelmi bevételük?
– Ezek a bevételek az elmúlt négy év viszonylatában idén a legmagasabbak – meghaladják a 2 milliárd forintot –, ezek még a vártnál is jobban alakultak, de ez sem húz ki bennünket a pácból, hiszen a kereskedelmi bevételek a teljes költségigényünknek csupán tíz százalékát fedezik.
– Csakhogy az idén olyan nagy sportesemények voltak, amelyek megdobhatták a reklámbevételeket.
– Így van, bár ezek kapcsán a kiadásaink is megnövekedtek. Csak az olimpia közvetítése például 1,7 milliárd forintjába került az MTV-nek, aminek nagy része jogdíj, ami nem lefaragható költség.
– Jövőre talán fellélegezhet a televízió, amennyiben a kormányhatározat szerint 2005-től normatív finanszírozás lépne életbe. Hol tart ennek előkészítése?
– Az említett kormányhatározat a Pénzügyminisztérium feladatává teszi a normatív finanszírozás alapjainak kidolgozását. Az ehhez szükséges adatszolgáltatást elvégeztük, vagyis a különféle műsorstruktúrákat beáraztuk. Ezeket eljuttattuk a minisztériumba, ahol ezek után tervezhetővé válnak azok a normatívák, amelyek biztosítják a televízió európai szintű finanszírozását.
– Azt is figyelembe vették, hogy mekkora összeg takarítható meg a működési költségeken, ha az MTV átköltözik az új gyártóbázisra?
– Igen. Ez nagyságrendileg több mint négymilliárdos megtakarítást jelent majd a jelenlegi bázishoz képest.
– Ön szerint tartható még az épület 2005 végi átadása?
– Minden szükséges dokumentum készen van ehhez, elkészült például a kivitelezésre vonatkozó nemzetközi részvételi felhívás, s rendelkezésre áll minden számítás ahhoz, hogy az MTV megtakarításaiból fedezni tudja az épület bérleti díját. A célom az, hogy az MTV az új székházban ne két, hanem – lehetőség szerint – akár öt csatornával üzemeljen, hiszen minden európai közszolgálati televízió csak számos csatornával tudja teljesíteni közszolgálati feladatait. Reményeim szerint ezek közül 2005-ben legalább egy csatornával gazdagodhat az MTV palettája. Emellett azt is szeretném, hogy a külsősökkel együtt jelenleg 2300 főt foglalkoztató televízió olyan intézménnyé váljon, ahol minél több munkatársnak van értelmes feladata.
