Egyre több társaság próbál szükségből külföldről toborozni munkásokat. A folyamat azonban immár ott tart, hogy magyar léptékkel mérve is csak közepes vállalatnak számító társaságok is hasonló lépésre kényszerülnek. A gondot elsősorban az okozza, hogy a hazai munkaerő-kínálat kedvezőtlen struktúrájú. Ugyanakkor munkaerőhiány miatt eddig még nem maradt el új beruházás az országban.
Komárom-Esztergom megyében például, ahol több cég belekezdett termelése bővítésébe, már jó ideje a határon túlról is toboroznak munkásokat. Mint kiderült: technikusokból, mérnökökből ugyan még megfelelő létszám áll rendelkezésre, ám szakmunkásokból komoly hiány van. Sokan azt állítják, hogy a magyar munkavállalók nem mobilisak, még a magasabb fizetség reményében is nehezen mozdulnak. A Magyar Suzuki Rt. a közelmúltban százmilliárd forintos beruházást indított el, amelynek első, hatvanmilliárd forint befektetést igénylő szakasza még az idén befejeződik. Pawlusné Mathuny Anikó, a cég személyzeti igazgatója elmondta lapunknak: a kapacitásbővítés miatt az idén 450, jövőre további 500 új munkatársat kell felvenniük a jelenlegi 2300 mellé. A Suzuki esztergomi gyára 2000 tavasza óta alkalmaz szlovákiai munkavállalókat, naponta már csaknem fél ezren járnak át dolgozni a szomszédból, sőt ma már százan Romániából érkeznek. A személyzeti vezető véleménye szerint az új munkásszálló – ahol a Suzuki-gyárban dolgozó gyermektelen házaspárok és élettársi kapcsolatban élők együtt lakhatnak – sem csinál nagyobb kedvet ahhoz, hogy a munkások Esztergomba menjenek dolgozni.
A Suzuki egyébként többségében betanított munkásokat keres a gyártósorokra, a présgépekhez, a festő- és az összeszerelő üzembe (a korszerű robotok mellett dolgozóknál elvárás a számítástechnikai ismeret is), de hiány van karbantartókból, szervezőkből, beszerzőkből, villamosági képzettségűekből, szerviz- és technológus-mérnökökből is. Hasonló helyzet alakult ki a Nokia komáromi mobiltelefon-gyárában, pedig amikor elindult a beruházás, még kiugróan magas volt a munkanélküliség a városban és környékén. Ma viszont már inkább munkaerőhiány van – mondta Katona József, a munkaügyi kirendeltség vezetője. Emiatt egyre többször Szlovákiában is toboroznak a magyar határ menti városba települt cégeknek dolgozókat. Ezernél jóval több külföldi dolgozik Komáromban és térségében. A legtöbb felvidékit jelenleg – csaknem ötszázat – a Nokia üzemeiben foglalkoztatják. A Nokia jelenlegi 2000 alkalmazottja mellé további 1000 felvételét tervezi, mert kétszeresére szeretné növelni termelését. Ennek során viszont elsősorban szlovákiai munkavállalókra tarthat igényt. Katona arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta eltelt kicsiny időben ugrásszerűen megnőtt a szlovákok érdeklődése is a magyar munkahelyek iránt, mert egyszerűbb lett magyarországi munkavállalásuk. Az engedélyek kiváltása korábban két vagy három hónapig tartott, most ez két-három napra rövidült.
Az ercsi ipari parkban lévő, autóalkatrészek gyártásával foglakozó japán Mushashi Hungary Ipari Kft. pénzügyi igazgatója, Gulyás Krisztina szerint a legfőbb probléma, hogy a különféle hiányszakmákban nincs megfelelő utánpótlás. Fejér megyében például már szinte vadászni kell a jól képzett esztergályos, marós szakemberekre. Ha találnak is ilyent, például Székesfehérváron, közel sem biztos, hogy vállalja a mindennapos utazást Ercsibe – tette hozzá. Az igazgató rámutatott, hogy a Musashinál az induláskor 150 munkavállalót foglalkoztattak, a létszám azóta 280-ra emelkedett. A munkaerő-bővítés során előbb Kelet-Magyarországról próbálnak dolgozókat Ercsibe csábítani. Ha ez nem sikerül, akkor nincs más választásuk, mint Ukrajnából, Romániából „importálni” munkaerőt.
A Flextronics Ltd. magyar cége csupán zalaegerszegi gyárában több mint száz, elsősorban erdélyi vendégmunkást foglalkoztat, ami a teljes dolgozói létszám közel 10 százaléka. A külföldi munkavállalók aránya az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt. A multinacionális társaság főként Romániában toborzott embereket, ám az utóbbi időszakban erre már alig van szükség, hiszen a munkalehetőség híre hamar elterjedt. A vendégmunkásokkal általában elégedettek, sok esetben szorgalmasabbak és kitartóbbak, mint a magyarok. Tombi Lajos, Zalaegerszeg alpolgármestere szerint ez a jelenség törvényszerű, a városban és környékén ugyanis minimális az állástalanok száma. A megye távolabbi pontjain már nem ez a helyzet, ám a több órás utazást és a szigorú, többműszakos munkarendet – viszonylag alacsony bérért – kevesen vállalják. Az alpolgármester elmondta, a külföldi munkavállalók fellendítették a zalaegerszegi bérlakáspiacot.
A vendégmunkások azonban már nemcsak a nagyvállalatoknál jelennek meg. A csurgói Napsugár Ruhaipari Rt. évek óta alkalmaz mongol varrónőket. A cégnél is úgy vélik, hogy bár a térségben rendkívül magas – egyes településeken 30 százalék körüli – az állástalanok aránya, a hazai munkavállalók viszonylag alacsony bérért nem akarnak sokat dolgozni. Inkább kihasználják a különböző szociális juttatásokat és az alkalmi munkalehetőségeket, míg a külföldiek nagy áldozatokra képesek a munkalehetőség megragadása érdekében. A pécsi székhelyű Mecseki Erdészeti és Faipari Rt. évek óta arra kényszerül, hogy külföldi, főként erdélyi munkavállalókból toborozzon – itthon és külföldön – „brigádot”. Teszik mindezt abban az Ormánságban is, amelynek egyes településein csaknem 100 százalékos a munkanélküliség.
Körtési Zsolt
Bognár Máté