Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Malév a tavalyi 13 milliárd forintos veszteség után az idén nullszaldós lesz, de a menedzsment azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a cég már kis nyereséget termel. Ezt egyébként a társaság első féléves eredményei is alátámasztják - mondta Sándor László, a Malév elnök-vezérigazgatója egy csütörtöki sajtótájékoztatón. A vállalat alaptevékenységének eredménye az első félévben félmilliárd forinttal volt jobb a bázisnál és a tervnél is. Emellett a társaság üzemi eredménye is több mint egymilliárddal magasabb a tervezettnél. Az adózás előtti eredmény a január-július közötti időszakban 0,8 milliárd forinttal haladta meg a tervet, és egymilliárd forinttal a bázist. A kiélezett piaci verseny ellenére a megnövekedett utasforgalomnak köszönhetően az elmúlt évinél 15,4 százalékkal magasabb, 39 milliárd forintos bevételt ért el Malév Rt. Az utasok száma egyébként 24 százalékkal, 1,229 millióra futott fel, míg tavaly 994 ezer ember választotta a nemzeti légitársaságot az év közepéig.
A kerozin árának drasztikus emelkedése és a flottacsere miatt a cég költségei 8 milliárddal emelkedtek, ebből a lízingcégnek visszaadott repülők költsége 3 milliárd forintot vitt el.
A tervezett nullszaldós mérleg szerinti eredmény elérése érdekében 6 milliárd forintos üzemi eredményjavulást tervez a cég, amiből az első félévben már 3 milliárd forint teljesült. A pénzügyi műveletek eredményében 4 milliárd forintos fejlődés várható a 2003-as évhez viszonyítva. Mindezekhez járul még az ÁPV Rt. hárommilliárd forintja, amihez az év vége felé juthat hozzá a légitársaság. (A vagyonkezelő 10 milliárdos tőkerendezésről határozott korábban, amiből eddig 7 milliárd forintot folyósított.) A fennmaradt 3 milliárd forint rendkívüli eredményként kerül a Malévhez, ez a „támogatási konstrukció” megfelel az Európai Unió jogszabályainak - tette hozzá Sándor László. Az idei nullszaldó után 2006-2007-ben már akár évi 5 milliárd forint mérleg szerinti eredményt produkálhat a légitársaság.
Az elnök-vezérigazgató lapunk érdeklődésére kifejtette, hogy a társaság privatizációja során nemzeti jellegét elsősorban az Európán kívüli repülési jogok fennmaradása biztosítja, amihez 50 százalék plusz egy szavazatnak magyar tulajdonban kell maradnia.
