Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Wizz Air jelenlegi tulajdonosai, valamint új szereplők 3 millió euróval megemelték a részben magyar kézben lévő diszkont-légitársaság 7 millió eurós alaptőkéjét – mondta lapunknak Váradi József, a cég vezérigazgatója. A társaság dolgozik egy újabb, összességében 40 millió eurós tőkeemelésén, amelynek kapcsán sikeresen befejeződött a vállalat teljes átvilágítása. A Wizz Air korábban jelezte, hogy az amerikai Indigo Partners Befektetési Alappal megállapodtak arról, hogy – bizonyos feltételek mellett – 20 millió eurós tőkeemelést hajtanak végre a légitársaságnál, a fennmaradó 20 millió euró kapcsán európai befektetők jöhetnek számításba.
A légitársaság nem akarja elherdálni az adófizetők és a cég saját pénzét – fogalmazott Váradi –, ezért döntött korábban úgy, hogy törli menetrendjéből a prágai és a katowicei járatokat. Ezek kapcsán ugyanis bebizonyosodott, hogy ma még azokon az útvonalakon, amelyek autóval 6-7 óra alatt elérhetők, nincs akkora igény a légi közlekedésre, ami gazdaságossá tenné azt. A légitársaság egyébként olyan megállapodásokat kötött a repülőterekkel, amelyek biztosítják a cégnek az üzletmenethez igazodó flexibilitást.
Váradi elmondta még, hogy a diszkont-légitársaságoknál bevett gyakorlat szerint a Wizz Air is működtet szezonális járatokat, ilyen például az athéni vagy a barcelonai, amelyeket a nyári időszak végeztével – októbertől – felfüggeszt, ám a tervek szerint 2005 üdülési szezonjában újraindítja ezeket. A légitársaság egyébként hétfőn publikálja az őszi–téli szezonra szóló újabb célállomásait, s úgy tudjuk, a klasszikusnak tekinthető – például londoni, párizsi – desztinációk esetében emeli a járatok számát.
A vezérigazgató elmondta, hogy nem okozott számukra meglepetést az egyik legnagyobb diszkont-légitársaság, az easyJet minapi bejelentése, mely szerint tovább szaporodik az általa Budapestről indított járatok száma. A Wizz Air ezekre a mozgásokra számított, s az easyJettel egyébként is csak egy, a londoni útvonalon versenyeznek egymással, s a magyar cég költségstruktúrája alapján képes arra, hogy felvegye a versenyt a többiekkel.
