Lapunk információi szerint a gazdasági tárca az eddigi tízmillió forintos plafonról 20 vagy 25 millió forintra emelné a Midihitel maximálisan felvehető keretét. Emellett módosítani, pontosabban gyorsítani kívánja a kihelyezési procedúrát is az egyébként igencsak gyengélkedő program esetében. A minisztérium év eleji nyilatkozatai szerint ugyanis a Midihitelt idén 1000–1200 cég veszi igénybe, 15 milliárd forint összértékben (NAPI Gazdaság, 2004. február 10., 4. oldal). Ezzel szemben idén, nyár elejéig csupán 72 beérkezett hitelkérelem mellett 60 szerződéskötés történt és a kihelyezések értéke mintegy félmilliárd forint rúgott. A plafon megemelésére vélhetően azért is szüksége van a tárcának, mert időközben a Széchenyi kártya keretét is felhúzták 10 millió forintra, s utóbbihoz könnyebb, de legalább is gyorsabb a hozzájutni. Ezt bizonyíthatja az is, hogy a jelenleg kiadott Széchenyi kártyák száma 16 ezer, míg az igénylőké 240 ezer körül van, s az eddig folyósított hitelkeret mintegy 50 milliárd forint. Igaz, a kártya 100 százalékban forgóeszköz hitel, míg a tárca hitelprogramjainak harmadik lépcsője fejlesztési hitel, melynek legfeljebb 20 százaléka használható a fejlesztéshez kapcsolódó forgóeszközök finanszírozására. A Midihitel kamata háromhavi BUBOR (jelenleg 11,43 százalék) vagy a jegybanki alapkamat (jelenleg 11,5 százalék) amihez hozzáadódik még 4 százalék. Ennek összegéből jön le a kamattámogatás mértéke, amely 4 százalékpont a hitel első részletének folyósításától számított 3 évig.
A mikrohitelprogram esetében egyelőre kicsit nehezebb a tisztánlátás az esetleges hitelplafon-emelésekkel kapcsolatban. A kormány ugyanis a közelmúltban úgy döntött, elveszi a kezelést a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól, s helyette várhatóan a Magyar Fejlesztési Bank Rt. lesz a „gazda”, amelynek a forrásallokációra, a kontrollingra és a monitoringra terjedne ki a feladata. Ezzel együtt a mikrohitel plafonjának megemelését minél gyorsabban szeretné véghezvinni a tárca (NAPI Gazdaság, 2004. július 1., 3. oldal). A korábban felvetett változtatások többek között a felvehető hitel nagyságát és a futamidőt érintették, előbbi 3-ról 5 millió forintra, utóbbi pedig 3-ról 5 évre növekedne. A mikrohitelprogram az utóbbi 12 évben több mint 22 ezer mikro- és kisvállalkozás beruházásait segítette, összesen 31,2 milliárd forinttal.
Mindezek mellett a napokban ülésezett a gazdasági tárca faktoringprogramjának bizottsága is, ahol új faktoringcégek bevonásáról döntöttek a Lánchíd programba. A bizottsághoz 19 pályázat érkezett, melyek majd mindegyikét elfogadták, csupán három esetben kért a bizottság hiánypótlást. A szerződések aláírása jövő hét közepén várható, így ha minden jelentkezőt véglegesítenek, összesen 37 társaság végezheti ezen program keretében a faktorálást. (Egy társaság még korábban kizárta magát, a Konzumbank pedig beolvadt az MKB-ba.) A cégek, eddig több mint 240 társaság, mintegy 7 milliárd forintnyi követelését vették át, a kifizetett kamattámogatás összege pedig mintegy 300 millió forint. Utóbbira egymilliárd forint van a kis- és középvállalkozások célelőirányzatából.
