Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemrégiben megszületett a kormány és az ellenzék megállapodása a német egészségbiztosítás átalakítását szolgáló törvénytervezet alapelveiről (NAPI Gazdaság, 2003. július 22., 2. oldal), kétséges azonban, hogy milyen megtakarításokat hoz a reform - vélték az elképzelésekről a The Economistnak nyilatkozó szakértők. Inkább arról van szó, hogy a költségeket a rendszer szereplői - a munkavállalók, a vállalatok és az állam - egymás között másként osztják el.
Európában a németek költik a legtöbbet egészségügyi szolgáltatásokra, évente, fejenkénti átlagban 2740 eurót, összesen a GDP 11 százalékát, ami majdnem háromszorosa az Európai Unió (EU) átlagának. Részben ezzel magyarázható, hogy a németek más nemzetek tagjainál több időt töltenek kórházban, több röntgenberendezést és ultrahangos vizsgálót vesznek igénybe, több gyógyszerpirulát nyelnek le és gyakrabban látnak orvost, mint más országban élő európai sorstársaik. Több szakértő szerint az orvoshoz fordulások fele szükségtelen. A lakosság gyakorlatilag ingyen vehet igénybe - a fogvizsgálattól kezdve a pszichoanalitikus segítségéig - számos szolgáltatást. Nem meglepő, hogy az orvoshoz forduló németek 90 százaléka elégedett e rendszerrel.
A kormány - végül az ellenzék által is elfogadott - szándéka szerint a reform 20 milliárd euróval csökkentené az egészségügyi rendszer évi 142 milliárd eurós költségvetését és ezzel egyidejűleg a bruttó bérek 14,3 százalékáról 13,3 százalékra szorítják le az állampolgárok hozzájárulását a kiadásokhoz. Ezek mellett a kormány eredeti elképzeléseinek része volt, hogy nem térítenének meg számos gyógyító szolgáltatást, köztük például a mesterséges megtermékenyítés árát és elesnének a németek attól az 525 eurótól, amit ma akkor kapnak, ha valaki meghal a családban. A receptre megvásárolható gyógyszerek árának négy-nyolc százaléka helyett csak négy-öt százalékát térítené meg az állam és a betegeknek napi kilenc helyett 12 euró költségtérítést kellene fizetniük a kórházakban. A betegség miatt a munkából hosszabb ideig hiányzó alkalmazottaknak ezentúl egyedül kellene állniuk az ezzel kapcsolatos kiadásokat.
A végül az ellenzék által is elfogadott egyik változás az, hogy a jövőben maximum 300 euróig, illetve egy évben a bruttó jövedelem 2 százalékáig a betegeknek maguknak kell fizetniük a kórházi kezelések költségének 10 százalékát. (A krónikus betegekre és a gyerekekre ez nem vonatkozik.) Megszűnik a nem vényköteles gyógyszerek tb-támogatása s maximálják egyes kevésbé hatékony receptes készítmények árát. Megfigyelők szerint azonban minden intézkedést eleve hatástalanná tehet, hogy miközben a modern gyógyszerek, az egészségügyi kezelések egyre drágábbak, a német lakosság öregszik, azaz egyre többet „fogyaszt” ezekből. A nagyobb keresletet a drágább kínálattal egyesítő kiadási spirál pedig aligha állítható meg az elfogadott intézkedésekkel - teszik hozzá az elemzők.
