Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
(NAPI) - Az év elejével részlegesen megnyílt a villamosenergia-piac. Az eltelt majd fél évben beigazolódtak a várakozásaik?
(B.I.) - A liberalizált villamosenergia-piacon az események csak részben igazolták a várakozásokat. Tudtuk ugyanis, hogy sem a hazai erőművi adottságok, sem pedig a törvény és a végrehajtási rendeletek, illetve más szabályozások által kialakított rendszer nem teremti meg egy valós, likvid piac alapjait. Ezt a kialakult helyzet igazolta. Ugyanakkor, mivel a különböző szabályok csak január elején, tehát a piac jogi megnyitása után jöttek ki, úgy gondoltuk, hogy a szereplők mindenképpen kivárnak, és csak a legbátrabbak lépnek, azok is az év második felében. Ennek végül is az ellenkezője következett be, és az első hónapokban intenzív érdeklődést tapasztaltunk, amit a cégek sorozatos szabadpiacra lépése követett. Jelenleg már ott tartunk, hogy az eladható kapacitások tulajdonképpen elfogytak.
(NAPI) - Milyen okokra vezethető vissza ez a tendencia?
(B.I.) - Ennek egyrészt a technikai oka az, hogy a magyar erőműszektorban nincsenek olyan mértékű többletkapacitások, amelyek a valós piaci verseny, a kínálati piac kialakulásához szükségesek lennének. A hazai kapacitás gyakorlatilag éppen arra elegendő, hogy a fogyasztói igényeket ellássa. A nyugat-európai országok többségében a beépített kapacitások mintegy 80 százalékkal meghaladták az igényeket, ez vezetett a piacnyitás után valós verseny kialakulásához, következésképpen az áreséshez. A másik ok pedig az, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. kezében maradtak a hosszú távú szerződések, s bár az MVM számára elő van írva a szerződések újratárgyalásának kezdeményezése, a törvény nem írja elő kötelezően azok módosítását. Határainkon ugyanakkor rendelkezésre áll olcsó villamos energia, ám ezt az importkorlátozás miatt a piaci szereplők csak kisebb mértékben tudják kihasználni. A határkeresztező távvezetéki kapacitás nem jelentéktelen, ám ennek nagy része korábbi szerződésekkel, illetve a tranzitforgalom számára le van kötve, és csupán harmadát kínálták fel a szabadpiac szereplői számára. Mindemellett hazánk EU-csatlakozásáig a törvény még a feljogosított fogyasztók számára 50 százalékos importkorlátozást is előír, ami meggyőződésünk szerint kárt okoz a nemzetgazdaságnak, ugyanis egy nem hatékony erőművi termelés vélelmezett védelmében valós hátrányt okoz a Magyarországon a nemzetközi piacra termelő cégeknek.
NAPI) - Ön szerint az 50 százalékos limit feloldása megszüntetheti ezt a problémát?
(B.I.) - A korlátozás feloldását mindenképpen sürgős kormányzati-parlamenti feladatnak tartom. Természetesen a piac működését tekintve ez csak akkor jelenthet teljes értékű megoldást, ha egyúttal a határkeresztező kapacitásokat is felszabadítják.
(NAPI) - Tegyük fel, hogy feloldják az importkapacitás szabályozását és az MVM is újratárgyalja a hosszú távú szerződéseit. Mi lehet ezek után a hazai erőművek sorsa?
(B.I.) - A magyar erőmű-kapacitások, mint már mondtam, nincsenek túlépítve. Az erőműveket köti egy környezetvédelmi moratórium is 2004 végéig, amely szerint azokat az erőműveket, amelyek nem felelnek meg az EU-s környezetvédelmi előírásoknak - és ezeknek amúgy is gazdaságtalan a működtetésük -, le kell állítani. Ezzel pedig 2005 elejére a hazai kapacitások nem elégíthetik ki a felmerülő igényeket, és így mindenképpen nagyobb importra lesz szükség. A maradó, többségükben hatékonyan működő erőművekben termelt áram értékesítésével pedig ezután sem lenne probléma. A jelenleg hatályos törvényi feltételek azonban nem kedvezőek egy ilyen újratárgyalás szempontjából. Könnyen belátható, hogy egy erőmű számára természetesen nagyon kényelmes helyzet az, hogy van egy vevője - az MVM -, amely jó néhány évre előre mindent megvesz, sőt gyakorlatilag az összes üzleti kockázatot átvállalja, és az erőműnek csak annyi a kockázata, hogy működnie kell.
(NAPI) - Az E.ON Energiakereskedő Kft. az elmúlt hónapokban viszonylag sok szerződést kötött a vetélytársakhoz képest, mitől ilyen sikeresek?
(B.I.) - Kereskedőcégünk a szabadpiacon értékesített villamosenergia-mennyiség tekintetében piacvezető. Ezt tulajdonképpen természetesnek tartjuk, hiszen a közüzemben is az E.ON-tulajdonú áramszolgáltatóknak van a legnagyobb piaci részesedésük, így valóban lett volna mit veszítenünk, de ez szerencsére nem következett be. Cégcsoportunk már három éve készült a piacnyitásra, és támaszkodni tudtunk az E.ON-vállalatok nemzetközi piaci tapasztalataira, s nem utolsósorban anyacégünk nemzetközi áramkereskedelemmel foglalkozó leányvállalatának a közép-európai térségben kiépített piaci kapcsolataira. Ez a siker azonban mindenekelőtt munkatársaink magas színvonalon végzett, elkötelezett munkájának tudható be.
(NAPI) - Azért az MVM is igen jó pozícióban van a közüzemi piacon, és sikereket tudott elérni a szabad piacon is...
(B.I.) - Természetesen az MVM-re is igaz, hogy már évtizedek óta kereskedik a régióban, így megvannak a kapcsolatai és a pozíciói. Ugyanakkor az MVM szabadpiaci sikereire térve nem rejthetem véka alá, hogy a szabad piac szereplőinek van némi fenntartásuk az MVM-mel, illetve a kereskedőcégével kapcsolatban. Egy magáncég például nem köthet veszteséges üzleteket, és igen szigorú kockázatkezelési szabályokat is be kell tartania, míg egy állami tulajdonú társaságnál ezek a dolgok közismerten nem egészen így működnek. Az MVM egyedi piaci pozíciója, súlya, működési transzparenciájának hiánya azt a félelmet kelti bennünk, hogy nem azonos feltételekkel versenyzünk.
(NAPI) - Magyarország az unió felé vállalta, hogy jelenleg 3,6 százalékos bioenergia-termelését a duplájára emeli, ön szerint ez tartható?
(B.I.) - Véleményem szerint igen. Gondolom ezt azért, mert a most kiadott rendeletekben a megújuló energiát kötelezően át kell venni dotált áron, amely a jelenlegi nagykereskedelmi villamosenergia-árnak több mint a másfélszerese. Ez például már lehet egyfajta ösztönző erő egy befektető számára, hiszen a megújuló energiaforrásokat felhasználó meglévő erőművek között is vannak olyanok, amelyek a támogatással együtt már életképesek. Ez különösen akkor lehet igaz, ha meglévő erőmű átalakításáról van szó, ahol már adva van egy infrastruktúra, és adott esetben csak a tüzelőberendezést és a hozzá tartozó technikát kell lecserélni. Abban az esetben viszont, ha zöldmezős beruházással, teljesen az alapokról kell elindulni, ez az ártámogatás kevés, és a beruházás nem térül meg. Ilyen projektek csak akkor lehetnek gazdaságilag életképesek, ha a dotált áramátvételi árakhoz beruházási támogatások is rendelkezésre állnak. Erre elvben hazai és nemzetközi források is lehetnek, utóbbiak akár EU-pénzekből vagy például a kibocsátások kiotói egyezmény szerinti átvállalásából. Ez utóbbi kérdésekben még vannak kormányzati teendők, de ezek végrehajtása esetén a kitűzött célok teljesülhetnek.
(NAPI) - A korábbi elemzések többször hozták már szóba az energiatőzsdét, ám erről mostanában nem sokat lehet hallani. Van egyáltalán létjogosultsága ma Magyarországon egy energiatőzsdének?
(B.I.) - Egy tőzsdének alapvetően a forgalomból kell megélnie, ám egy olyan piacon, ahol nincs likviditás, nincs forgalom, bizony egy ilyen vállalkozás nem életképes. A potenciális forgalomnövekedés szempontjából mindenképpen fontos lépés lesz a következő két piacnyitási ütem is, hiszen 2004-ben minden nem lakossági fogyasztó kiléphet a piacra, illetve 2007-ben mindenki a szabadpiacról vásárolhat áramot a most elfogadásra kerülő uniós szabályok szerint. Ezek azonban komoly kihívásokat is jelentenek majd, mert a jelenlegi 300 feljogosított fogyasztóból először 500 ezer, majd mintegy 5 millió lesz, akiket el kell látni árammal. Az első lépés legnagyobb problémája az, hogy - mint említettem - már a mostani feljogosított fogyasztókat sem tudjuk ellátni. A jelenlegi villamosenergia-törvény a közüzemi ellátás prioritásáról és a két piaci szegmens szétválasztásáról „szól”, ezért a teljes piacnyitás csak akkor történhet meg, ha új villamosenergia-törvény születik. Véleményem szerint meg kell kezdeni ennek az előkészületeit, és akkor akár már 2007 előtt megtörténhet a teljes piacnyitás. A 2004-es nyitásra azonban szerintem még nem áll készen a rendszer, nemcsak az áru, hanem például az informatikai feltételek hiánya miatt sem. Összegezve: a következő néhány évben nem tűnik valószínűnek egy magyarországi áramtőzsde létrejötte.
