Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós csatlakozás közeledtével egyre inkább napirendre kerül a hazai energiaszerkezet átalakítása, illetve a megújuló energiahordozók felhasználásának növelése - hangzott el a közelmúltban Abonyban tartott Energiatakarékosság és megújuló energiák című konferencián. Szabó Imre, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az energiatakarékossággal és a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatban is még igen sok hiányossága van hazánknak annak ellenére, hogy Magyarország vállalása szerint a jelenlegi 3,6 százalékos zöldenergia-arányunkat 2010-re megduplázzuk. Problémát jelent azonban többek között az, hogy az alternatív energiaforrások felhasználása a hétköznapi életben nem kap megfelelő publicitást, illetve egyelőre még nem indultak meg a kormányzati támogatások az ilyen típusú beruházásokhoz - közölte Szabó.
Az uniós irányelveknek megfelelő energiapolitikai célok Magyarországon többek között az energiaellátás biztonságára, a liberalizációra, a környezetvédelmi követelmények betartására, illetve a megújuló energiaforrások arányának növelésére terjednek ki. Ez utóbbiakon azokat az energiahordozókat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken - mint a szén, az olaj esetében -, hanem újratermelődik. Amennyiben hazánk teljesíti az uniós feltételeket, úgy a megújuló energiaforrásokból nyert energia évente 28 petajoule-ról 50-re emelkedhet. Fontos azonban megjegyezni, hogy az új és a megújuló energiaforrások alkalmazásának feltételei országonként jelentősen különböznek egymástól. Alkalmazásuk függ többek között az ország energiaellátásának adott helyzetétől, szerkezetétől, jellegétől, illetve az energiaimportra gyakorolt hatásoktól. A tavalyelőtti adatok szerint egyébként Magyarországon a megújuló energia több mint 70 százalékát adja a tűzifa, míg a geotermikus energia 10,8 százalékot, a vízenergia pedig 3 százalékot tesz ki. A növényi és egyéb szilárd hulladékok 11,3 százalékot, a hasznosított napenergia 0,2 százalékot ad az összes felhasználásból. Hazánkban a vízenergia-termelés főleg környezetvédelmi szempontok miatt csak kismértékben növelhető, leginkább csak a kis vízátfolyásokra telepíthető rendszerekkel lehet számolni. Az utóbbi időben történt szélmérések azt mutatták, hogy Magyarországon is lehet nagy teljesítményű, villamos energiát hálózatra tápláló szélerőműveket építeni. A tanulmányok szerint elfogadható áron állítható elő villamos energia a hazai szélerőművekkel.
Az Első Magyar Szélerőmű Társaság 2001 májusában állította üzembe Magyarország első közcélú hálózatba integrált szélerőművét. Az erőmű a tavalyi év végéig összesen 1,789 millió kilowattórányi áramot termelt. A szélerőmű kúpos acéltornya 63 méter magas, rotorja háromtollú, átmérője pedig 44 méter. A Kulcs közelébe telepített szerkezet önműködően szélirányba fordul és rotorlapátjainak állásszögét is automatikusan változtatja, mindezt azért, hogy az energiatermelés mindig optimális legyen. A lapátok anyaga epoxigyanta, és mindegyiket ellátták beépített villámhárítóval és jégmentesítő fűtéssel. Az Édász tavaly épített fel két szélerőművet Mosonszolnok közelében, egyenként 600 kilowatt teljesítménnyel. A 360 millió forintért telepített berendezések 2002. év végén kezdték meg a próbaüzemet.
