BUX 134616.81 2,41 %
OTP 41570 2,74 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ma még túl kockázatos Magyarországon élni

Lendületet kaphat az egészségügyi prevenció Magyarországon, ha végre elindul a kétmilliárd forinttal finanszírozott népegészségügyi program. A kiemelt célokat változatos formában elérni kívánó program anyagi forrásaira önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, közintézmények pályázhatnak majd. A társadalombiztosítás keretében megvalósuló prevenció döntően a lakossági szűrővizsgálatokat jelenti, amire éves átlagban mintegy hárommilliárd forintot fordítanak.

2003. január 29. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Kétmilliárd forintot különítettek el az Egészségügyi Minisztérium 2003-as költségvetési keretében az egészségügyi prevenciót szolgáló Johan Béla Népegészségügyi Program (JBNP) végrehajtásának finanszírozására. A cél a nyugat-európainál sokkal rosszabb magyarországi általános egészségi állapot javítása. A különösen súlyos problémák közé tartozik a szívkoszorúér-betegségek okozta halálozás; ennek a népességhez viszonyított aránya háromszorosa az európai uniós átlagnak. Az agyérbetegségeknél ez a különbség négyszeres, a májbetegségeknél hétszeres. A daganatos megbetegedéseknél „csupán” 1,8-szeres Magyarország „előnye”.
A preventív tevékenység fontosságát egyetlen magyar egészségpolitikai szakember sem kérdőjelezi meg, de eltérőek a vélemények arról, hogy az milyen súlyt képviseljen az egészségügyi rendszeren belül. A kiadásokat tekintve nyilván előnyösebb, ha elkerülhető a megbetegedés, illetve ha az egészség megromlását időben felismerik, hiszen a késői kezelés általában költségesebb. Ám arról, hogy az egészséges életmódra nevelés, a megfelelő egészségkultúra kialakítása összesen mennyi pénzbe kerül, s ez megtérül-e a társadalombiztosításnak a kiadások csökkenése révén, nincsenek egységesen elfogadott számítások.
Bár már az előző rendszer egészségügyi irányítása is hangoztatta a betegségmegelőzés fontosságát, a gyakorlatban nem sok eredményt produkált. Csak némi előrelépést jelentett az, hogy az elmúlt másfél évtizedben több népegészségügyi koncepció is született, amelyek végrehajtását jogszabályban írták elő. Egyes szakértők szerint azonban ezek kidolgozásakor nem építettek kellő mértékben a korábbi programok tapasztalataira, s bár vannak kézzelfogható eredmények is, a teljes lakosságot érintő hatékonyságuk sok esetben megkérdőjelezhető. Szakértők reményei szerint most olyan, a folyamatosság jegyében készült népegészségügyi program született, amely figyelembe veszi a 2001-ben kormányhatározatban elfogadott, tíz évre szóló tervet, s ezt csak néhány ponton egészíti ki; kidolgozásakor több sikeres nemzetközi projekt tapasztalatait is felhasználták. A program véglegesített változatáról várhatóan február végén dönt az Országgyűlés.
Jávor András programigazgató tájékoztatása szerint a JBNP - tárcaközi együttműködés keretében, valamint az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, a vállalkozói szféra, az oktatási rendszer és más, az egészséges életmód általánossá tételéhez hozzájárulni képes intézmények bevonásával - 19 kiemelt prevenciós területen kíván eredményeket elérni. Ilyen a statisztikailag kiemelkedő halálokok - például a keringési, agyérbetegségek, daganatos megbetegedések - csökkentése, a mentális és mozgásszervi megbetegedések elleni küzdelem, az egészségkárosító szokások visszaszorítása, a mozgásgazdag életmód és az egészséges, változatos táplálkozás népszerűsítése, elősegítése, továbbá bizonyos társadalmi csoportok - köztük a fiatalok, az idősek, a szociálisan hátrányos helyzetűek - kiemelt támogatása. Az idén erre a célra szánt mintegy 2 milliárd forint 10-15 százalékát fordítják majd az egészséges, egészségtudatos életmód kommunikációs kampányára, a megvalósításra felhasználható támogatási összegek jelentős részét pedig pályázatok útján juttatják el a nyertes szervezetekhez. Mintegy 50 milliót a program hatékonyságának szigorú, monitoring rendszerű mérésére szánnak.
A társadalombiztosítás által finanszírozott preventív jellegű ellátások köre elsősorban a tüdő- és rákszűrésekre, csípőficam-vizsgálatokra, valamint a tercier prevencióra - például gyógytorna, gyógyfürdő, úszás -, illetve a védőoltásokra, allergia elleni kezelésekre terjed ki. E szolgáltatáscsoporton belül lesz lehetőség például házasság előtti s ehhez kapcsolódóan genetikai tanácsadásra, illetve szülészeti felkészítésre is.
A szűrővizsgálatok az utóbbi évek átlagát tekintve összesen mintegy 3 milliárd forint kiadást jelentenek. Boncz Imre, az OEP szakmapolitikai és koordináló főosztályának vezetője szerint ha minden jogosult igénybe venné e szolgáltatásokat, az összeg 12-13 milliárd forintra rúgna.
K. Zs. K.

Kollányi Katalin Zsófia
Kollányi Katalin Zsófia

Ez is érdekelhet