Információnk szerint a megbízott szakmai bizottság javasolja, hogy a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának cardiovascularis centrum új sűrgösségi belgyógyászati részlege megkapja a zavartalan működéséhez szükséges központi forrásokat. Várhatóan a közeljövőben jelenik meg az a rendelet, amelynek alapján az Országos Egészségügyi Pénztár biztosítja ezt a költségkeretet. A tavaly 1,8 milliárd forintból gazdálkodó szakklinika az előzetes számítások szerint idén - az új részleg január elejétől működik - 2,1-2,2 milliárdot igényel.
Az egészségügyi intézmény vezetői 1990 óta szorgalmazták, hogy épüljön fel a centrum, amely a főváros hat kerületét, Pest megye budai területét és Komárom-Esztergom térségét látja el. Az építési kiadás csaknem 550 millió forint volt, ezt beruházóként az Egészségügyi és Családügyi Minisztérium finanszírozta. Az orvosi berendezések 230 millió forintos költségét az intézmény fenntartását is segítő Városmajori Alapítvány az Ér- és Szívbetegekért Közhasznú Alapítványtól, a Fővárosi Egészségfejlesztési Alaptól kapott pénzből, valamint a Széchenyi terv pályázatán elnyert összegből fedezték. (A létesítmény tervezője, Finta József alapítványi felajánlásként díjazás nélkül készítette el a piaci áron 25-30 millió forintra tartott kiviteli terveket.)
A korábbi betegellátási kapacitást mintegy kétszeresére növelő gyógyító intézményben az időben (hat órán belül) érkezett betegeknél 95 százalékban sikeresen lehet megnyitni az elzárt szívkoszorúeret, ezzel jelentősen csökkenthetők a szívinfarktus korai szövődményei és a halálozás - összegezte a létesítmény működésének hasznát Nemes Attila igazgató. Az intervenciós kardiológiai módszerek közé a szív funkcióiba zömében katéteres technikával, illetve beültethető eszközökkel beavatkozó eljárások tartoznak. A beteg állapotának javulása mellett e módszerek alkalmazásának eredményeként költséghatékonyan gyógyítanak, az összráfordítás kisebb a korábbinál: műtéti és ápolási költségeket lehet megtakarítani. Nemzetközi eredmények is igazolják, hogy a szívkoszorúér-intervenciók időben történő alkalmazása jelentősen csökkenti a szívinfarktus miatti halálozást. Magyarországon a katéteres beavatkozások száma az utóbbi években kétszerese volt a szívsebészeti műtétekének.
(NAPI)
Bubrik Gáspár