Konszernné alakult át a Középü-letépítő (Közév) Rt. azáltal, hogy három nagy egység jött létre a társaságon belül. Az első a konszern szervezetét irányító és ellenőrző törzsház, a másik a szolgáltató kft.-k köre, a harmadik a termelő kft.-k csoportja. A társaság többségi tulajdonát az elmúlt négy évben megszerző nyolc tulajdonos - köztük Kreszán Albert elnök - versenyképességük erősödésében és jövedelmezőségük növekedésében bízik.
Négy évvel ezelőtt az Alap XI. Kft.-t azért hozták létre a Közév Rt. vezetői, hogy fokozatosan kivásárolják az építőipari cég eladó állami (előbb ÁVÜ, majd ÁV Rt., azután ÁPV Rt.), önkormányzati és magántulajdonban lévő részvényeit. Az 1991. december 31-én 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasággá alakult cégben a következő években, 1993-tól kezdődően 25 százalékos paketthez jutott az MRP-szervezet és 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részt szerzett az MBO-csapat - mindkettőben benne volt az Alap XI. Kft.-t létrehozó mai nyolc főtulajdonos is (a három távozótól a maradók vásárolták meg a paketteket). A magánszemélyek négyéves kivásárlási akciója korszakváltást hozott a részvénytársaság életében. A kilencvenes évek első felében az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) által még mindenáron külföldi kézbe adni szándékozott - az 1948-ban több építőipari magánvállalkozás államosításával létrejött - Közév hányattatott sorsa véget ért. A meghatározó tulajdonosi helyzetbe került vezetők az elmúlt években igyekeztek ráncba szedni vállalatukat, ami legelőbb a szervezeti átalakulásban mutatkozott meg.
A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem szakértői segítségét is igénybe véve két éve kezdték el a szervezeti átalakítást, amelynek fő okai: egyrészt köztudottan ciklikus jellegű az építőipar, ezért az új tulajdonosok a jövedelmek kiegyensúlyozására törekedtek, például a tevékenységi kör módosításával (logisztikai tevékenység bevezetése, átalakított ingatlan- és vagyongazdálkodás stb.), másrészt az elmúlt három évben különösen nyomott építőipari árak miatt nehezen besöpörhető profit állandósítását szerették volna, vagyis biztosítani igyekeztek a folyamatos jövedelmezőséget. Mindezeket úgy próbálták elérni, hogy háromfelé osztották a meglévő csapatot.
Kialakítottak egy úgynevezett törzsházat, amelyben körülbelül 40 ember (beleértve a tulajdonosokat is) végzi az irányítást és ellenőrzést. Mivel a Közév generál- és fővállalkozói tevékenységet végez, a törzsházhoz tartozó projektmenedzseri csapaton keresztül itt jelenik meg a teljes árbevétel is.
Az építőipari társaság teste kilenc termelő és hat szolgáltató kft.-ből áll. Ezek az önálló jogi személyiségi formában működő kft.-k több mint 500 embernek adnak munkát. Ma még a szolgáltató kft.-k költséggazdák - tudtuk meg Kreszán Albert elnöktől, aki vezető- és tulajdonostársaival egyetértésben azt szeretné, ha egy év elteltével már ezek a kft.-k is önállóan, a piacon lennének képesek dolgozni, hasonlóan a termelő kft.-khez. Ezekkel kapcsolatban pedig az elnök megjegyezte, hogy bizony szigorúak lesznek a korábbi divíziókból alakult csapatokkal szemben. Tevékenységüket a piacon méretik meg, s ha versenyképtelenek, akkor búcsút mondanak nekik - a tartósan veszteségesnek mutatkozó termelő tevékenységet végzőktől megválnak, mint például a Kőműves Kft.-jüktől, a többiek ugyanakkor példaszerűen versenyképesebbekké váltak, amióta kft.-formában működnek. A termelő kft.-k konszernen belül élvezhetik az utolsó hívás intézményének előnyeit. Ez azt jelenti - magyarázza Kreszán -, hogy a Közév saját munkáinál a beérkezett szakmai ajánlatokat mérlegeli, s ha a saját kft. ajánlata legalább azonos a beérkezett legjobb külső ajánlattal, akkor megkapja a megbízást.
Kreszán megjegyzi egyébként, hogy ennek az új szervezeti formának köszönhetően központosítottá vált a logisztikai tevékenység, a beszerzés. Ez utóbbinak azért van nagy jelentősége, mert a rendszerváltás utáni években e téren is decentralizáltak mindent, és előfordult, hogy adott esetben tíz helyről szerveztek be ugyanolyan anyagot, eszközt vagy alkatrészt, például csavart. Mivel gyakran használnak fel több tízmillió forint értékű célanyagokat, berendezéseket, nagyobb volumenű anyagokat, a részvénytársaság már nagyságából fakadóan is kedvezőbb ár elérését tudja megvalósítani a beszerzési piacon. A társaság éves anyagforgalma 3 milliárd forint körüli, így még ha szerénynek tűnő százalékos kedvezményt tudnak is elérni, összességében az már szép összeg, ami javítja a jövedelmezőséget - jegyzi meg az elnök.
Az újjászervezett Közév nagyon fontos tevékenysége az átalakított ingatlan- és vagyongazdálkodás. Budapesten például több nagy irodaháza van a vállalatnak: a Molnár utcában, a Kerepesi úton és a Fertő utcában, ezek jó részét bérbe adják. Ingatlanhasznosítási elképzeléseik azonban többirányúak. A Kerepesi úti bázisukra például négy újabb szint ráépíthető (így készült az alapozás). A finanszírozáshoz a jövőben partnereket keresnek, akár közös vállalat létrehozása is elképzelhető. De nyitottak - mondja Kreszán -, ha valaki megvásárolná az ingatlant, annak szívesen átalakítanák, felújítanák bármely épületüket. Az ingatlanfejlesztés másik irányát jelenti, hogy telket vesznek, megtervezik az épületet, megszervezik a finanszírozást és persze vállalják a kivitelezést is, majd hasznosítják az elkészült beruházást. Jelenleg három ilyen projektjük van, mindhárom lakásépítés. Az irodapiac telítődött, az ipari beruházásoknak pedig a kereslet szab ma határt - véli Kreszán.
Regős Zsuzsa
