Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Healey & Baker felmérése szerint a múlt évtől jelentős elmozdulás érzékelhető az európai disztribúciós központok piacán: a több és olcsóbb szabad földterület, alacsony beruházási és egyéb költségek miatt mind több nyugati gyártó és szolgáltató választja működése színteréül a közép-európai régió országait, köztük hazánkat. Magyarország az alacsony munkaerőköltség tekintetében az előkelő 3. helyet foglalja el a 16 európai ország figyelembevételével felállított rangsorban, a telekárak tekintetében 4., a bérleti díjakat nézve pedig a nyolcadik. A tervezett hazai infrastrukturális fejlesztések újabb tőkeerős vállalkozások betelepülését eredményezhetik.
Az ipari ingatlanok magyarországi piacán bekövetkezett igazi nagy áttörést a DTZ Hungary Kft. munkatársai 2000-re teszik, amikor is Budapesten és a fővárosi agglomerációban több hasonló beruházás kezdődött el. A felfutás jelentőségét a szakemberek azért hangsúlyozzák, mert a piac e részének fejlődési üteme korábban jócskán elmaradt az iroda- és a lakáspiacétól. A felgyorsult fejlesztések eredményeként két éve sorra épülnek a színvonalas szolgáltatásokkal kiépített, vegyes funkciójú üzleti parkok, melyek első osztályú iroda- és raktárterületeiket elsősorban a könnyűipari, logisztikai és kereskedelmi, raktározási tevékenységet folytató cégek számára kínálják.
A legkedveltebb beruházói célterületek között - a korábbi fővárosi „átmeneti zóna” (III., XIII., IX., XI. kerület) mellett - ma már Budaörsről kifelé haladva egyre inkább az M1-es, M7-es autópályák és az M0-s körgyűrű által bezárt háromszöget, valamint a főváros déli oldalát, az M0-M5-ös vonalát találjuk az első helyen. A fejlesztési terület változása elsősorban annak tudható be, hogy az utóbbi években jelentősen javult a főutak és autópályák környezetében lévő telkek közműellátottsága, mivel a közeli kisvárosokba, falvakba betelepült cégek sok esetben kiépítették a gerinchálózatokat.
Ugyanakkor a főváros körüli agglomerációhoz tartozó települések (például Biatorbágy, Törökbálint, Vecsés) önkormányzatai Budapestnél jóval rugalmasabbak, gyorsabbak az érintett telkek „megfelelő” övezeti besorolásakor, valamint az építési engedélyek kiadásakor. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak ritkán fordul elő 9-12 hónapnál hosszabb engedélyezési időtartam.
Az élénkülő fejlesztési-beruházói kedv hatására az üzleti parkokban kínált új építésű területek aránya a múlt év végére már meghaladta a 110 ezer négyzetmétert, idén decemberre pedig újabb 120 ezer négyzetméter bérelhető terület átadását tervezik. A befejezett objektumok között található a Rozália Park Logisztikai Központ, a Hungária Informatikai és Logisztikai Központ, míg további bővítés előtt, illetve alatt áll az M1 Business Park, a Harbor Park, az Airport Business Park, valamint a West Gate Business Park, a Prologis Park kialakítását pedig idén fejezik be. A kereslettel kapcsolatban az elemzők megjegyzik: a jelenlegi bizonytalanság ellenére - amely abból adódik, hogy nincs igazán piaci múltja ezeknek az összetett funkciójú létesítményeknek - érezhetően egyre nagyobb az igény irántuk, és mind nagyobb területeket lehet majd bérbe adni. Tény, hogy 2000-ben csupán 30 ezer négyzetméter, tavaly már több mint 50 ezer négyzetméter új terület talált bérlőre, s a cég becslése szerint jelenleg mintegy 60 ezer négyzetméter iránt van aktív kereslet.
Bár a következő esztendőkben - hasonlóan az irodapiachoz - túlkínálat alakulhat ki hosszabb távon, mivel az építkezések üteme a becsült növekvő bérlői igényekhez igazodik, kiegyenlítődik e részpiac, úgyhogy nem várható a bérleti díjak számottevő mérséklődése. Jelenlegi átlagos mértékük 5-6 euró/négyzetméter/hó körül mozog, de ez - például az előbérleti szerződések alapján épülő létesítmények esetében - a bérleti időtartam, a bérelt terület és a kialakítás függvényében havi 4-5 euró/négyzetméterre csökkenhet.
Szilágyi Eta
