Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Évről évre folyamatosan növekszik az orvvadászat miatt indított eljárások száma - közölte tegnap Orbán Péter országos rendőrfőkapitány egy budapesti sajtótájékoztatón. Az ügyeknek többtucatnyi a magyar és külföldi gyanúsítottja, közülük többen előzetes letartóztatásban vannak, az illetékes szakhatóság pedig két vadásztársaság működését is felfüggesztette. Az is megtörtént, hogy az orvvadász az egyik település polgármestere volt. A dandártábornok rámutatott: a rendőrség, többek közt az EU-csatlakozásra is tekintettel, megkezdte a megyei szakreferensi hálózat bővítését, aminek következtében a jelenlegi egy-két speciális kiképzett nyomozónál többen foglalkoznak majd természetkárosítási ügyekkel. A rendőrség munkáját jelentősen nehezíti, hogy tettenérés nélkül az akár puskával, erdőben sétáló közismert orvvadász ellen is csupán szabálysértési eljárást indíthatnak. Lapunk kérdésére Orbán közölte: a tavaly megindított eljárásokban több száz millió forintra becsüli az okozott kárt, akadt rá példa, hogy az elkövető négy, igen ritka kerecsensólyom-fiókát pusztított el.
Tavaly 46 500 - köztük 3500 hivatásos - vadász váltott jegyet, amelynek ára 6000 forint, plusz 1200 forint a biztosítás - tudtuk meg az Országos Magyar Vadászati Egylet főtitkárától, Pechtol Jánostól. Azoknak a külföldieknek a száma, akik vadászati engedélyt váltottak ki, 22-23 ezer, ez az engedély havi hatezer, egy évre 60 ezer forintba kerül. A legtöbben német nyelvterületről jönnek, és elsősorban a nagyvadak (vaddisznó, szarvas, őz) állnak érdeklődésük középpontjában, az apróvadak (nyúl, fácán, vízimadarak) elsősorban az olaszok profiljába tartoznak. Az országban kilencszáz vadásztársaság működik. A vadgazdálkodási ágazat éves árbevétele 12-13 milliárd forintra tehető, a 2000-es eredmény 799 millió forint volt. Becslések szerint az évente kilőtt legális mennyiség további egynegyedét lövik ki az orvvadászok - mutatott rá.
A Btk. szerint természetkárosítás bűntette miatt alapesetben három, minősített esetben - például tömeges pusztítás esetén - akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Emellett mód van többmilliós természetvédelmi bírság kiszabására is, ennek visszatartó erejéről azonban a szakértők véleménye megoszlik.
Drávucz Péter
