Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly az egy évvel korábbihoz képest felére csökkentek a bankkártyával történt visszaélések: a csalások összege a teljes bankkártyás forgalom 0,01 százaléka volt - derül ki az MNB adataiból. Ez az összeg az egy évvel korábbinak mindössze 27 százalékára rúgott, holott két-három évvel ezelőtt még kritikusnak minősítették a bankkártyás visszaélések mértékét Magyarországon. (A világátlag 8-10-szeresét, a kelet-közép-európai átlag 3-5-szörösét is elérte a hazai bankkártyacsalások összege.) A jegybank elemzése szerint a csalások visszaszorulása elsősorban annak köszönhető, hogy - a konkurenciaharc ellenére - a bankok is együttműködtek a cél érdekében, ami egy bankközi bizottság képében szervezett formát is öltött.
A siker másik oka - így a jegybank -, hogy a hitelintézetek többsége a visszaélések megakadályozására szakosodott szakembereket foglalkoztat és bevezette a monitoring rendszert. Ez utóbbi automatikusan jelez, ha a bankkártyát a korábbi költési szokásoktól lényegesen eltérően használják. Például a rendszer memóriájába belekerül, hogy a kártyabirtokos átlagosan 10-15 ezer forintos vásárlásokat, illetve készpénzfelvételt szokott bonyolítani a plasztiklappal, s ezzel szemben egyszerre csak 100 ezer forintos vagy azt meghaladó költést érzékel a rendszer. Ilyen esetekben felhívják az ügyfelet, s megkérdezik, tud-e a költésről. Egy banki szakember szerint gyakran előfordul, hogy a kártyabirtokos visszajelez: igen, minden rendben, de volt olyan esetük is, hogy ügyfelük akkor döbbent rá, ellopták a kártyáját. Márpedig a kár az ellopott kártya letiltásáig az ügyfelet terheli. A monitoring rendszer jelez akkor is, ha néhány perc különbséggel Budapesten és mondjuk Milánóban használták a kártyát, ez esetben ugyanis biztos, hogy másolás történt.
Az utóbbi időben nemcsak a bankkártya-visszaélések mértéke, hanem a módja is megváltozott. Korábban a csalások leggyakoribb módja a bankkártyák fizikai eltulajdonítása volt. A szokványos forgatókönyv szerint az ellopott kártya egy beépített kereskedőhöz került, így a csalónak nem kellett bíbelődnie az aláírás hamisításával sem.
A mai metódus a bankkártya másolásán alapul. A leggyakoribb esetekben, például benzinkútnál való fizetéskor, nemcsak az összeget hívják le a kártyáról, hanem egy berendezés segítségével a mágnescsík adatait is lemásolják. Ezt követően elég a mágnescsík adatait átmásolni egy „fehér” kártyára és az máris felhasználható készpénzfelvételre. Az egyik banki szakember egy olyan, a legutóbbi hetekben történt kártyacsalásról számolt be, amikor illetéktelenek úgy olvasták le a kártya adatait, hogy erre alkalmas szerkezetet helyeztek el a bankoknál egyre általánosabb „huszonnégy órás zóna" ajtónyitójának érzékelőjébe, sőt egy az ajtónyitás előtt megjelenő felirattal az ügyfelet felszólították titkos PIN-kódjának megadására is. Egy másik módszer szerint egy, az ATM megfelelő pontjára telepített kamerával egyszerűen leolvasták a kártya PIN-kódját.
Igen elterjedt és nehezen tetten érhető a „leragasztásos módszer”. Ez esetben az ATM a normális esetekben szokásos módon a tranzakció eredményeként kiadja a kért összeget, az ügyfél azonban azt nem kapja kézhez, mivel egyesek a gép nyílását korábban leragasztották, majd a közelben lesben állva várták, hogy az ügyfél dolgavégezetlenül távozzék és a ragasztó eltávolítása után kivehessék a kárvallott pénzét. Ezzel a módszerrel mindig az ügyfél jár pórul, hiszen az átverést szinte lehetetlen bizonyítani: az ATM kifogástalanul működik, és azt jelzi, kiadta az ügyfélnek a kért összeget. Nem érinti viszont az ügyfelet az internetes vásárlások során bekövetkezett csalás: a kárt a nem elég gondosan eljáró eladóra terhelik rá.
Igazi áttörést a bankkártyás visszaélésekkel kapcsolatban a chipkártyák elterjedése hoz majd - összegzi véleményét Katona József, a CIB Bank ügyvezető igazgatója. Ha a mai mágnescsíkok helyére chipek kerülnek, megszűnik a kártya, illetve az adatok lemásolásának lehetősége. A chipkártyák elterjedésének egyetlen és legfőbb akadálya, hogy előállításuk igen költséges, többszöröse a ma használatos mágnescsíkos kártyákénak. Egy „nyers”, az ügyfél azonosító jeleit még nem tartalmazó mágnescsíkos kártya előállítása 100-200 forintba kerül, egy chipkártyáé viszont több ezer forintra rúg. Egy Electron kártya éves díja általában 1000-2000 forint, a legolcsóbb chipkártya éves díja legalább 5 ezer forintnál kezdődhetne. Jelenleg a CIB Bank az egyetlen Magyarországon, amely chipkártyát bocsátott ki, s azt sem elsősorban üzleti megfontolásból - hangsúlyozta a CIB ügyvezető igazgatója. A bank a magyarországi orvostársadalom számára mágnescsíkot és chipet egyaránt tartalmazó kártyát állíttatott elő - mintegy 40 ezer van belőle forgalomban -, a fényképes műanyaglap az orvosok legfontosabb azonosító adatait is tartalmazza, amellett, hogy bankkártyaként funkcionál. Készpénzt felvenni, vásárolni azonban csak a mágnescsík segítségével tudnak a kártyatulajdonosok, mivel Magyarországon pillanatnyilag egyetlen nyilvános chipleolvasó sem működik. A beruházás igen drága lenne, ugyanis az ATM-ek és elfogadóhelyek többségét fel kellene szerelni ilyen leolvasóval. A bankok beruházása, valamint a költséges chipkártya versenyhátrányba hozná azt a bankot, amely vállalná az úttörő szerepét. Az áttörést Magyarországon az OTP Bank döntése hozhatná meg - vélekednek a szakemberek -, 2,5 millió ügyfélkártyájával és igen elterjedt elfogadó és ATM-hálózatával rá tudná bírni a többi bankot is arra, hogy kövessék példáját. Különösen azért, mivel az OTP beruházásával egy csapásra megnyílna a többi bank ügyfelei számára is a chipkártya használatának lehetősége.
Annak érdekében, hogy Magyarországon is elterjedjen a mágnescsíkos változat helyett a chipkártya használata, a nagy kártyatársaságok, mint a Visa és az Europay is erőfeszítéseket próbálnak tenni. Tervezik, hogy 2003. január elsejétől a bankok chipkártya-kibocsátással kapcsolatos költségeinek felét magukra vállalják, ha azok ráállnak a chipes kártyák használatára. A szakemberek véleménye szerint azonban az átállás nehézkes és hosszú folyamat lesz.
Gilyén Ágnes
