Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Több évig tartó tárgyalássorozat után legalább öt évre kapta meg az Elle magyarországi megjelentetésének jogát az Adoc-Semic Kiadói és Nyomdai Kft. (Adoc-Semic), amelynek a licencdíjat éves részletekben kell kifizetnie - mondta a NAPI Gazdaság megkeresésére Zselinszky Tibor ügyvezető igazgató, aki az árat nem árulta el. A kiadó nemcsak kizárólagos licencjoggal, hanem érvényes lapengedéllyel is rendelkezik az új női magazin megjelentetéséhez. Ez korábban akadályba ütközött, mivel egy magánszemély 1994-ben már kért és kapott lapengedélyt Elle néven magazin megjelentetéséhez.
Zselinszky szerint itthon ma is ki lehet használni azt a joghézagot, hogy bárki, bármilyen, magyarországi érdekeltséggel még nem rendelkező külföldi újság nevén lapengedélyt kérjen és kapjon, hiszen a bejegyeztetéshez nem kell a szabadalmi és védjegyoltalmi hivatal véleménye, illetve hozzájárulása. Így fordulhatott elő, hogy az Elle-t is bejegyeztethették, miközben a francia tulajdonostól semmiféle hozzájárulást nem kaptak. (Lapunk információja szerint Körtvélyes Éváról, az Elite Magazin alapító tulajdonosáról van szó, akit külföldi tartózkodása miatt nem értünk el. Körtvélyes korábbi nyilatkozataiban egyébként jogszerűnek tartotta a bejegyzést.) A hasonló esetek elkerülése érdekében a lapkiadók egyesületén keresztül kezdeményezik a vonatkozó jogszabályok nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő megváltoztatását ????????kik?????????. Ettől függetlenül az Elle tulajdonosa, a francia Hachette-csoport márkavédelem okán pert kezdeményezett.
Az ügyvezető kérdésünkre nem árulta el, hogy a magazin megjelentetéséhez milyen jogi megoldást találtak, ám a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma lapengedélyezési főosztályán a NAPI Gazdaságot arról tájékoztatták, hogy Magyarországi Elle néven kapott lapengedélyt a kiadó.
Pető Endre lapigazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy - felméréseikre támaszkodva - az első lapszám 75 ezer példányban jelenik meg, 160 oldalon. Az első szám megjelentetéséig a szerkesztőség kialakításával, a marketing- és reklámköltségekkel együtt összesen 200 millió forint fölötti összeget fektetett be az Adoc-Semic. A licencszerződés alapján az Adoc-Semic a későbbiekben Elle néven és -stílusban szakmai - például lakberendezési, kertépítési, belsőépítészeti - magazinokat is megjelentethet. Az első szám címlapsztorija és fotói magyar szerzőkhöz kötődnek, sőt a megjelenő anyagok csaknem 70 százalék itthoni témájú. Mindez annak tükrében említésre méltó, hogy ugyanezt a lengyelországi és a csehországi Elle 3,5-4 év után érhette el.
Bubrik Gáspár
Keretes 1.
Az Elle anyacége - több évtizedes tapasztalatok birtokában - kidolgozott egy képeket és szöveget tartalmazó adatbankot, amelyből a világon valamennyi Elle-szerkesztőség válogathat. Így például a magyarországi Elle-ben megjelenő magyar témájú anyagokat megveheti a brazíliai, a tokiói vagy az oroszországi Elle. Az árról az adatbankkal kell megállapodni, a bevételből az adott szerkesztőség és a szerző is részesül.
Keretes 2.
A magyarországi Elle a 25-40 év közötti, felsőfokú intézményben tanuló, illetve felsőfokú végzettségű, vezető beosztásban dolgozó nőket tartja potenciális olvasóknak, akik nyitottak, pozitív gondolkodásúak és eszerint is viselkednek. Emellett például 70 százalékuknak van autója, 45 százalékuk próbál fogyni, 77 százalékuk használ parfümöt, kölnit, 25 százalékuk aerobikozik, fitneszre jár. Jellemzően igényes fogyasztói típus, aktívan, változatosan, fiatalosan szórakozó, a magaskultúra fogyasztója.
Ez korábban akadályba ütközött, mivel egy magánszemély 1994-ben már kért és kapott lapengedélyt Elle néven magazin megjelentetéséhez. Zselinszky szerint itthon ma is ki lehet használni azt a joghézagot, hogy bárki, bármilyen, magyarországi érdekeltséggel még nem rendelkező külföldi újság nevén lapengedélyt kérjen és kapjon, hiszen a bejegyeztetéshez nem kell a szabadalmi és védjegyoltalmi hivatal véleménye, illetve hozzájárulása. Így fordulhatott elő, hogy az Elle-t is bejegyeztethették, miközben a francia tulajdonostól semmiféle hozzájárulást nem kaptak. (Lapunk információja szerint Körtvélyes Éváról, az Elite Magazin alapító tulajdonosáról van szó, akit külföldi tartózkodása miatt nem értünk el. Körtvélyes korábbi nyilatkozataiban jogszerűnek tartotta a bejegyzést.) A hasonló esetek elkerülése érdekében a lapkiadók egyesületén keresztül kezdeményezik a vonatkozó jogszabályok nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő megváltoztatását. Ettől függetlenül az Elle tulajdonosa, a francia Hachette-csoport márkavédelem okán pert kezdeményezett.
Az ügyvezető kérdésünkre nem árulta el, hogy a magazin megjelentetéséhez milyen jogi megoldást találtak, ám a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma lapengedélyezési főosztályán a NAPI Gazdaságot arról tájékoztatták, hogy Magyarországi Elle néven kapott lapengedélyt a kiadó.
Pető Endre lapigazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy - felméréseikre támaszkodva - az első lapszám 75 ezer példányban jelenik meg, 160 oldalon. Az első szám megjelentetéséig a szerkesztőség kialakításával, a marketing- és reklámköltségekkel együtt összesen 200 millió forint fölötti összeget fektetett be az Adoc-Semic. A licencszerződés alapján az Adoc-Semic a későbbiekben Elle néven és -stílusban szakmai - például lakberendezési, kertépítési, belsőépítészeti - magazinokat is megjelentethet. Az első szám címlapsztorija és fotói magyar szerzőkhöz kötődnek, sőt a megjelenő anyagok csaknem 70 százalék itthoni témájú. Mindez annak tükrében említésre méltó, hogy ugyanezt a lengyelországi és a csehországi Elle 3,5-4 év után érhette el.
Bubrik Gáspár
