Az Országos Betétbiztosítási Alap a múlt évi 4,079 milliárd forint díjbevétellel szemben az idén csupán 2,812 milliárd forintra számít – derül ki az alap hírleveléből. Ennek oka az, hogy az OBA az idei évtől 40 százalékkal mérsékelte a díjkulcsokat: az átlagos díjkulcs 1,02 ezrelékről 0,59 ezrelékre csökkent. A díjmérséklést a nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható, 1,5 százalékos fedezettségi mutató (likvid vagyon/kártalanítási kötelezettség) tette lehetővé. A likvid vagyon növelése Magyarország EU-csatlakozásakor válik szükségessé, akkor ugyanis a kártalanítási összeghatár 6 millió forintra nő, amitől az OBA kártalanítási kötelezettsége a mostani másfélszeresére emelkedik.
Mint a tagintézetek júniusban elkészített díjbevallásaiból kiderül, tovább csökkent a nem névre szóló betétek állománya – 360 milliárdról 322 milliárd forintra –, s 1998 óta először mérséklődött – 70 milliárdról 68 milliárd forintra – a takarékszövetkezeteknél lévő anonim betétek összege is. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy januártól módosult a névre szóló betétek definíciója a hitelintézeti törvényben. 2002-től a kormány által már elfogadott törvényjavaslat szerint nem lehet új, nem névre szóló betétet nyitni, a bemutatóra szóló meglévő betétek esetében pedig az első tranzakciónál (befizetés, kivét) azonosítják az ügyfeleket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) azt javasolja a bankoknak, hogy már az idén se nyissanak anonim betétet. A nem névre szóló betétek megszüntetése azért sürgető, mert az OECD mellett működő pénzmosás elleni akciócsoport e betétforma miatt felvette Magyarországot a vele nem kooperáló országok feketelistájára.
Az OBA-nak jelenleg 234 tagintézete van, számuk az év eleje óta 4-gyel csökkent a takarékszövetkezeti egyesülések következtében, amit a tőkehelyzet javítása motivált. A tagok közül 35 bank, illetve szakosított hitelintézet, 188 takarékszövetkezet, 4 lakástakarék-pénztár, 7 pedig hitelszövetkezet.
B. Zs.
Barna Zsuzsa