Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Knoll Imre egyetemi tanár, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke szerint a logisztika az utóbbi időben teljes mértékben önálló szolgáltató tevékenységgé vált. Ennek az értékteremtő tevékenységnek a fejlesztésére, a szolgáltatói létesítményekre az elmúlt néhány évben több mint 50 milliárd forintot fordítottak. E beruházásokhoz tartoznak a logisztikai központok éppúgy, mint a különböző cégek logisztikai elosztó raktárai. A logisztikai módszerek kidolgozása döntően szellemi tevékenység, de a megvalósítás (például új járművek beszerzése, informatikai rendszerek kialakítása, vagy akár egy új raktár létesítése) is borsos összegekbe kerül. Knoll tapasztalatai szerint a logisztikai beruházások általában hosszabb távon, nagyjából öt-tíz év alatt térülnek meg, ezért kiemelt szerepe lehet a megfelelő banki háttérnek, illetve az ágazat jellegéhez igazodó hitelkonstrukcióknak is. De szükség van a települési önkormányzatok támogatására is, főként az infrastruktúra kiépítésében.
A logisztika lényegében azt jelenti, hogy egy ellátási folyamatban nem csupán egy-egy különálló elemet, mint például a raktározást, a szállítást vizsgálják, hanem átfogóan elemzik a folyamatot, többek között a szervezést, az információáramlást is. Ez elősegíti, hogy adott cég terméke kedvezőbb áron legyen eladható, vagy hogy egy kereskedelmi folyamat zökkenőmentesebben menjen végbe. A köztudatban a logisztikának olyan mozzanatai jelennek meg leggyakrabban, mint a szállítás, szállítmányozás, de ma már a logisztika nem létezhet informatika nélkül, sőt az informatikai cégek se boldogulhatnak logisztikai kapcsolat nélkül. Erre az egyik legjobb példaként említette Knoll azt, hogy Sopronban mára olyan központ alakult ki, amely Németországot, Ausztriát, Magyarországot és a közeljövőben Horvátországot is összekapcsolja közlekedési, szállítási és logisztikai szempontból.
Bebizonyosodott, hogy a személyes kapcsolaton alapuló kereskedelem legalább olyan súlyú marad a jövőben is, mint az elektronikus, tehát a kettőnek együtt kell fejlődnie. Az elektronikus kereskedelemnek mind a lakossági, mind a vállalati fejlődése lelassult. A cégek ugyanis rájöttek arra, hogy a növekvő igények miatt a szállítások száma a sokszorosára nőhet, s ehhez rengeteg fuvarra, így a logisztika fejlesztésére van szükség. A fuvarozó vállalatoknak újszerű járműveket kell vásárolniuk, egyre több csomagküldő szolgálatot kell indítani, és ennek informatikai háttérigénye is megnő.
Az egyesület most dolgozik egy projekten, melyben egy elektronikus kereskedelemi mintarendszert kívánnak létrehozni Magyarországon, amelyet a kereskedő, a szállítmányozó, az informatikus és a pénzügyi szektor együtt finanszíroz, illetve üzemeltet. A projekt eredményét Knoll szerint két-három éven belül már le lehet mérni. Az új logisztikai módszerek az ellátási láncot nem csupán a beszerzéstől a vevőig vizsgálják, hanem mindezt bővítik kutatással, fejlesztéssel, marketinggel, illetve kontrollinggal. Csak így tud megfelelni a logisztika a gazdaság kihívásainak.
Az MLE egyik célkitűzése az, hogy a környező országokkal további logisztikai jellegű együttműködést dolgozzanak ki. Jelenleg együttműködnek Ausztriával, Lengyelországgal, a közeljövőben kívánnak nyitni Románia, Szlovénia és Horvátország felé. A nagy logisztikai rendszereket csak nemzetközi összefogással lehet megvalósítani, ezen többek között a nemzetközi logisztikai mobilitást, szállítást, illetve a műholdas árukövetési rendszert érti az MLE.
Bakonyi Attila
