Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mádl Ferenc köztársasági elnök megfontolás végett visszaküldte az Országgyűlésnek a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt - jelentette be pénteken az elnöki sajtóiroda. A jogszabályt május 29-én fogadta el a parlament. Áder János, az Országgyűlés elnöke csütörtökön - az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának szerdai tiltakozását követően - tájékoztatta arról a köztársasági elnököt, hogy a kihirdetésre váró törvény szövegébe hiba csúszott. A közlemény megfogalmazása szerint a zárószavazás során a parlament adminisztratív hiba miatt nem a korábban már kinyilvánított szándékával megegyező tartalmú törvényszöveget fogadta el. A köztársasági elnök ezért, élve az alkotmány 26.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörével, a törvényt a kihirdetésére megállapított határidőn belül megfontolás végett visszaküldte az Országgyűlésnek.
A parlament keddi rendkívüli ülésnapján újra megnyitják a pénzügyi törvénycsomag záróvitáját - közölte Áder János pénteken, a házbizottság tanácskozását követően. Áder az MTI szerint elismerte, hogy a köztársasági elnök már aláírta az átküldött hibás dokumentumot, úgy véli azonban, ennek nincs jelentősége, mert nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Egyes jogi szakértők ugyanakkor úgy vélekednek, a köztársasági elnöknek az alkotmány szerint ilyen lépésre akkor van lehetősége, ha még nem látta el kézjegyével a jogszabályt. Egy biztos: a mostani eset példa nélkül áll, eddig nem fordult elő - vagy legalábbis nem került napvilágra - hasonló baki.
Az „eljárási hiba” ahhoz a passzushoz kapcsolódik, amelyik a Magyar Postát felhatalmazza majd arra, hogy papírforma szerint is irányító befolyást szerezzen a Postabankban (Pb). A jelenleg hatályos hitelintézeti törvény (hpt.) szerint ugyanis hitelintézetben a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve senkinek nem lehet 15 százaléknál nagyobb részesedése. Miután a kormány a Magyar Posta Rt. tulajdonába szeretné adni a Pb-t, a pénzügyi tárgyú törvényeket módosító törvénycsomagban módosította a hpt.-t. A törvényben kivételezettként azonban nem a postát, hanem az egyetemes postai szolgáltatót (epsz) nevezték meg. Arról, hogy egységes postai szolgáltatónak a postát kell tekinteni, ugyanezen törvénycsomag 79.§ (5) bekezdése rendelkezett, amit a Ház elfogadott. A törvény zárószavazása előtt azonban a PM kezdeményezte, hogy az epsz-t a 79.§ (5) helyett a 84.§ (2) szakasz jelölje ki. A záróvitát előkészítő bizottsági ajánlásból valahogyan kimaradt a módosítás egyik „lába”, így a parlament a 79. paragrafusból kiszavazta az epsz kijelölésére vonatkozó részt, de nem szavazta meg a 84. paragrafus ezzel való kiegészítését. A parlament által elfogadott törvény ennek következtében nem rendelkezik arról, hogy egységes postai szolgáltatónak a Magyar Posta Rt.-t kell tekinteni.
A kihirdetésre váró törvény szövegébe ennek ellenére belekerült az ominózus bekezdés. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a PM politikai államtitkárát, Tállai Andrást vádolja azzal, hogy a szöveget önkényesen kiegészítette (NAPI Gazdaság, 2001. június 21., 1-3. oldal). Tállai egy pénteki háttérbeszélgetésen határozottan cáfolta ezt. A PM-nek a parlamentből azt jelezték, hogy elfogadták a zárószavazás előtti módosító javaslatát, ennek értelmében készítette el a Ház elnökének aláírás végett átküldött szöveget - állította az államtitkár, aki szerint az MSZP támadása megalapozatlan s egy eljárási hibát politikai célra használ fel.
B. Zs.
