Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Posta elérte, amiért régóta lobbizott: a kormány kedden hosszas vita után úgy döntött, teljes egészében megkaphatja a Postabank állami tulajdonú részvényeit, ami 99,97 százalékos részesedést jelent. A Posta azonban első lépésként csupán 33 százalékhoz juthat hozzá a törvényi korlátok miatt. A részvények elsöprő többsége ugyanis a PM és az ÁPV Rt. tulajdonában van, ezekre azonban más szabályok - az államháztartási törvény, valamint a privatizációs törvény - az irányadók. A 33 százalékosnál nagyobb részesedés megszerzéséhez ugyanakkor az értékpapírtörvény (épt.) szerint nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie a Postának, aminek feltételeit - ha emellett döntenek - még meg kell teremteni. A most tervezett vagyonátadás jogi oldalról teljesen rendezett - mondta Varga Mihály.
A 33 százalékot július 3-áig adják át oly módon, hogy a pénzügyminiszter felkéri a minisztérium részvényeit kezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, adja át a részvények vagyonkezelői jogát a közlekedési és vízügyi miniszternek, aki aztán apportálja a pakettet a Posta Rt.-be, vagyis feltőkésíti azt. Az apport értékének megállapításával független könyvvizsgálót bíznak meg. A mostani döntést is előkészítő tárcáknak (Miniszterelnöki Hivatal, Pénzügyminisztérium, Gazdasági Minisztérium) meg kell vizsgálniuk, hogy a fennmaradó közel 67 százalékos pakett miképpen kerülhet a Posta tulajdonába. Varga szerint a Posta szeptember végére többségi tulajdonos lehet. Mint a miniszter szavaiból kitűnt, elvileg a nyilvános ajánlattétel és a Postabank zártkörű társasággá alakítása is szóba jöhet.
A kormány a 33 százalék feletti tulajdonrész átadásakor megvizsgálja, mi módon lehetne kielégíteni a kisrészvényeseket, akik jelenleg 0,03 százalékot birtokolnak a 20,021 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Postabankban és perben állnak tulajdonostársukkal, a magyar állammal, amiért a bank 1998. évi tőkeleszállítása során részvényeik elértéktelenedtek (a papírok névértékét akkor az eredeti névérték öt tízezredére szállították le).
Borókai Gábor kormányszóvivő kérdésre válaszolva közölte: a Postabank konszolidációjának eddigi költsége 152 milliárd forint volt, ha azonban hagyták volna bedőlni a bankot, az 300 milliárd forintba került volna. A Borókai által említett összeg a bank 1998. évi feltőkésítésének költsége, ezt azonban még meg kell fejelni a bank portfóliótisztításában közreműködő Reorg-Apport Rt. veszteségének fedezetére adott összeggel, valamint a feltőkésítés során a bank rendelkezésére bocsátott 132 milliárd forintnyi államkötvény kamatköltségével.
B. Zs.
