A hazai kisvállalkozások finanszírozásának régóta megoldatlan kérdése volt a kis összegű hitelforrások nehéz elérhetősége. Az EU-csatlakozás hazai kis- és középvállalkozókra gyakorolt hatása is nagymértékben függ majd attól, hogyan lesznek képesek reagálni a versenyhelyzetre, a piaci kihívásokra. Az integráció komoly kihívás a kisvállalkozásoknak, ezért a csatlakozásig előttünk álló időszak alapvető feladata, hogy a vállalkozások erre megfelelően felkészüljenek.
Az exportáló kis- és középvállalkozások likviditási gondjait előidéző egyik (nem elhanyagolható) tényező a külföldi vevőtől történő pénzbefolyás bizonytalansága. Az exporthitel-biztosítók legfőbb feladata, hogy a vételárhoz való hozzájutás kockázatait mérsékeljék, megosszák, illetve átvállalják az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatait, a külgazdasági kapcsolatokat erősítsék, ezen belül kiemelten a hazai áruk és szolgáltatások exportját ösztönözzék és segítsék.
Az exporthitel-biztosítás, mint szolgáltatás a vevők minősítése, fizetőképességének vizsgálata révén biztonságos üzletmenethez segíti hozzá az exportőrt – tehermentesíti az ismeretlen partner megítélésének feladatától. A biztosítás segítségével az exportőr külpiaci versenyképessége növekedhet, mert kedvező fizetési feltételekben állapodhat meg üzleti partnereivel. A hitelbiztosítás jelentős előnye, hogy annak révén segítséget kap az exportőr az ügyletfinanszírozáshoz, könnyebben jut hitelhez, mert a biztosítási szerződés a kereskedelmi bankra engedményezhető, így fedezetként szolgál. A hitelbiztosítás a vállalat hitelmenedzselésével, a kinnlevőségek kezelésével, a kárbehajtással válik komplex szolgáltatássá az exportőr támogatásában. Alapvetően fontos szempont, hogy az exporttevékenység veszteségeit a biztosítási díjban maximálhatja az exportőr, a fizetési kockázatokhoz kapcsolódó esetleges kár bekövetkeztére a biztosító kárfizetése előre kalkulálható, így az exportőr cash flow-ja tervezhetővé válik. Egyszóval a hitelbiztosítás az exportőr fizetésképtelensége elhárításának igen hatékony eszköze.
A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) 2001-ben csatlakozott a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényben rögzített célok megvalósításának elősegítéséhez a saját eszközrendszerével. Ennek érdekében kidolgozott és piacra dobott a törvényben definiált vállalati körnek egy speciális, 2001-ben 30 százalékkal támogatott díjú exporthitel-biztosítási módozatot, e szolgáltatással kíván hozzájárulni e célcsoport exportképességének, exportfinanszírozási lehetőségeinek bővítéséhez. Az exporthitel-biztosítás érdekszférájába egyaránt beletartoznak az exportőrökön kívül az őket finanszírozó bankok is. A bankoknak is az az érdeke, hogy stabil árbevétellel rendelkező, jól prosperáló ügyfélkörük legyen és exportügyleteiket a lehető legalacsonyabb kockázati szinten finanszírozhassák. Számos vállalkozásnál a követelésállomány értéke lényegesen meghaladja eszközeikben a materiális eszközök (például épületek, gépek, berendezések) értékét. Az bevált napi gyakorlat egy vállalkozás bankári finanszírozásánál, hogy a hitelezett ügyfél vagyontárgyai és azok vagyonbiztosítási kötvénye fedezetül szolgál a bankkölcsön kihelyezésénél. Ma már Magyarországon is – ha lassan is, de – terjedőben van a pénzügyi követelések, a szállítói hitelek biztosítása és annak fedezetként történő felhasználása a banknál. És ez természetes is, hiszen – forgóeszköz-finanszírozás, exportügylet-előfinanszírozás esetén – az engedményezett árbevétel csak hitelbiztosítás fedezete mellett lehet biztonságos a kölcsönt nyújtó bank számára.
A termékek/szolgáltatások jó minősége és a szállítási határidők pontos betartása mellett a fizetési feltételek kialakítása is fontos tényező, sokszor létkérdés is egyben. A legtöbb ágazatban a hitelben történő értékesítés, a nyitva szállítás a jellemző. Nem ritka a 30-60-90 napos halasztott fizetéses megállapodás a külföldi vevőkkel. Az exporthitel-biztosítás, mint jó hitelmenedzselési eszköz segíthet a fizetési morál javításában is. Kiegyenlítő hatása van a kis- és a nagyvállalat közötti kereskedelmi erőviszonyok terén. Mit is kell ez alatt érteni? Sokszor előfordul az, hogy egyébként pénzügyileg stabil, kitűnő goodwill-lel rendelkező nagyvállalat fizetési morálja a kisebb beszállítóival szemben kívánni valót hagy maga után, azaz késik a fizetésekkel, ezzel nehezítve a kis- középvállalkozások helyzetét. Azok a beszállítók azonban, akik rendelkeznek exporthitel-biztosítással, maguk mögött tudhatják a Mehibet, amely nemzetközi szövetségek magyarországi partnere is. Vészhelyzetben a biztosító lép fel ügyfele nevében a fizetéssel késlekedőkkel szemben vagy áll helyt helyettük.
Orosz György
(A szerző külkereskedelmi üzemgazdász, biztosítási szakértő, a Mehib főosztályvezetője.)
