Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vállalkozási szféra egészének több mint 3 ezer milliárd forintot kitevő hitelállományából a kkv-k részesedése eléri a mintegy egyharmados arányt. A múlt év folyamán e szektor hitelállománya a bankok által nyújtott hitelek körében csaknem megkétszereződött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint. E statisztika szerint a mikrovállalkozások állománya 2000 folyamán csaknem százmilliárd forinttal nőtt, a kisvállalkozásoké több mint 150 milliárddal, a középvállalkozásoké pedig összesen 190 milliárd forinttal.
Ezt a dinamikát az állami garanciarendszer is elősegítette. A Hitelgarancia Rt. a kkv-k hitelezésének elősegítése végett összesen 68 milliárd forint összegű új kezességet vállalt összesen mintegy 4500 hitelszerződéshez. Egy évvel korábban 29,7 milliárd forint volt az új garanciavállalás összege. A garanciaportfólió 2000 végére 81 milliárd forintra nőtt, az egy évvel korábbi 50,6 milliárd forintról. A kisvállalkozások által igényelt kölcsönökhöz biztosított garancia összege elérte a 22 milliárd forintot, míg a középvállalkozások hiteleihez kapcsolódva 19 milliárd forint kezességvállalásra kötöttek szerződést. A társaság által garantált hitelek futamideje fokozatosan csökken: tavaly a vállalt kezességnek mintegy 50 százalékát az éven belüli hitelekhez nyújtották (NAPI Gazdaság, 2001. április 28., 3. oldal). Idén már az első négy hónapban két és félszer annyi szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, ám az április végéig vállalt 16,7 milliárd forint értékű garancia összege így is kissé elmarad a 2000. első négyhavi 18,3 milliárd forinttól.
A Gazdasági Minisztérium a Hitelgarancia Rt.-nél a kkv-k hitelfelvételét segítő garanciákhoz 2001-ben is 50 százalékos díjtámogatást nyújt, így e vállalkozásoknak a legfeljebb 20 millió forint összegű hiteleknél a garanciadíjnak csupán a felét kell kifizetniük. A vállalkozók mentesülnek a támogatás igénylésének adminisztrációjától is, ráadásul a támogatáshoz azonnal hozzájuthatnak.
A Hitelgarancia Rt.-nél a hitelezés bővülése különösen a mikrovállalkozások körében volt jelentős a múlt évben. Ennek köszönhetően az új kezességvállalások között a 10 fő alatti vállalkozások aránya 2000-ben elérte a 64 százalékot. A 20 millió forint alatti hitelek négyötödét kapta e vállalkozói kör. Ez jelentős elmozdulás a korábbi évekhez képest. Ráadásul a bírálati rendszer és az adatalapok egyszerűsítésével a kisebb hitelek esetében az ügyintézési idő 5 napra csökkent.
A magyarországi kisvállalkozók hitelállománya ugyan 2000-ben negyedével bővült, ám ez csupán megegyezik a teljes vállalati hitelállomány növekedési ütemével – derül ki a jegybank statisztikáiból. Az MNB-módszertan szerint összesített adatok szerint a kisvállalkozók továbbra is nettó hitelezők, az általuk felvett hitelek összértéke még mindig nem haladja meg betétállományuk nagyságát. Az egyenleg a 2001 március végi állapot szerint –16,6 milliárd forint volt.
Az MNB adatai szerint a kisvállalkozások egyelőre döntően forintban adósodnak el. A devizahitelek értéke nem haladja meg a vállalati kör teljes hitelállományának 15 százalékát. A kisvállalkozások betétállományában még ennél is kisebb a deviza súlya, a teljes érték alig 5 százalékára rúg. A közelmúltban hozott árfolyam-intézkedések és a várható liberalizáció következtében a devizában denominált hitelek és betétek aránya várhatóan jelentősen módosul. Ezt azonban egyelőre nem tükrözi a statisztika.
D. L.
Keret1
Az 1999. évi XCV. törvény értelmében kisvállalkozásnak az olyan vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint. A középvállalkozás ismérve az 50–250 fő közötti összes foglalkoztatotti létszám és a 700–4000 millió forint közötti éves nettó árbevétel, illetve az 500–700 millió forint közötti mérlegfőösszeg.
Keret2
A pénzügyi tárca olyan kisvállalkozói tőkejuttatási programot készít elő, amelynek keretében a vállalkozás a hitel igénybevételével egyidejűleg tőkejuttatást kap, és így válik hitelképessé (NAPI Gazdaság, 2001. május 14., 1–3. oldal). Az elképzelések szerint a tőkejuttatás és a hitel együttesen tenné lehetővé a piaci perspektívával rendelkező kisvállalkozások fejlesztési igényeinek megvalósítását. A tárca már döntött a tőkejuttató társaság létrehozásáról, amely várhatóan 2001 végére alakul meg. A cégenként legfeljebb 15 millió forint összegű tőkejuttatás révén a társaság kisebbségi tulajdont szerez a kisvállalkozásban, valamint vállalja, hogy üzletrészére, részvényére meghatározott áron vételi jogot biztosít a kisvállalkozás többi tulajdonosának, másnak pedig 3 évig nem idegeníti el. A társaság indulótőkéje 1–2 milliárd forint lenne, amelyet az állam fokozatosan 5–10 milliárd forint közötti összegig emelne. A PM számításai szerint két év alatt mintegy 500 kisvállalkozás fejlődése segíthető elő ilyen módon.
