Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az MFB feladata a státustörvény szerint a gazdaság fejlődésének elősegítése. Egyebek mellett részt vesz az infrastrukturális és egyéb állami fejlesztések megvalósításában, az állami támogatások kifizetésében, a maga eszközeivel segíti az EU-csatlakozást, a lejárt állami követelések faktorálásában, érvényesítésében. Az MFB kizárólag a törvényben felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan végezhet meghatározott pénzügyi és befektetési szolgáltatási feladatokat, pénzforgalmi számlavezetést pedig kizárólag olyan gazdasági társaság részére vállalhat, amelyben a magyar állam, illetve az MFB közvetlen, vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik.
A kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő, továbbá a kormány megbízásából harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért. Ezek felső határát a költségvetési törvényben kell meghatározni.
A kormány az MFB egyes hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételeihez árfolyamgaranciát is vállalhat. (A kormány az idén már készfizető kezességet vállalt a fejlesztési bank két tranzakciójához - egy 450 millió eurós devizakötvény-kibocsátáshoz és egy 60 milliárd forint összegű belföldi hitelfelvételhez - kapcsolódóan.)
Az MFB-re vonatkozó prudenciális szabályok ugyanakkor sokkal enyhébbek, mint a kereskedelmi bankokat érintő előírások. Az MFB esetében például a szavatolótőke 35 százalékát meghaladó kockázat minősül nagynak, míg a többi hitelintézetnél a 10 százalék fölötti.
A kereskedelmi bankok egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatainak együttes összege nem haladhatja meg a szavatolótőke 25 százalékát, míg az MFB számára 45 százalék megengedett. Sőt, a hitelintézetekkel, valamint az MFB járulékos vállalkozásaival, továbbá a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal szembeni kockázatvállalások felső határa a szavatoló tőke 200 százaléka. Amennyiben pedig az MFB e vállalkozások részére állami garanciát megelőző kockázatot vállal, a kockázatvállalás legfeljebb két évig elérheti a szavatoló tőke 300 százalékát is.
A státustörvény mentesíti az MFB-t a hitelintézeti törvény kereskedési könyvvel kapcsolatos előírásai alól is (a hitelintézeteknek az alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedelmi portfólióba tartozó eszközök és azokkal kapcsolatos kockázatok nyilvántartására kereskedési könyvet kell vezetniük). Nem került be ugyanakkor a törvénybe az a szakértők által különösen veszélyesnek ítélt passzus, amely engedélyezte volna a hitelnyújtást olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben az MFB befolyásoló tulajdoni hányaddal rendelkezik, ha a hitelnyújtás célja a részesedés mértékének csökkentése.
Az MFB az állam kizárólagos tulajdonában van, részvényei forgalomképtelenek. A bank törvény által előírt minimális jegyzett tőkéje 60 milliárd forint, amivel az MFB-nek legkésőbb 2001. augusztus 31-éig rendelkeznie kell (a jelenlegi jegyzett tőke 47,98 milliárd forint). A kormány évente áttekinti az MFB helyzetét, és szükség szerint dönt a társaság tőkéjének felemeléséről vagy leszállításáról. A bank eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható nyereség az eredménytartalékba kerül (az MFB 2000-et a NAPI Gazdaság információja szerint több milliárd forintos veszteséggel zárja).
A tulajdonosi jogokat a kormány által kijelölt miniszter (ez jelenleg a gazdasági miniszter) gyakorolja, felügyeletét pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el, amely az általa elvégzett vizsgálat eredményéről készült jelentést a tulajdonosi jogok gyakorlójának küldi meg.
B. Zs.
