Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felfüggesztésről szóló értesülésünket Borbély Attila, a HB vezérigazgató-helyettese megerősítette, mondván, az egészségbiztosítások nem hozták meg a várt értékesítési eredményeket s tavaly igencsak megugrottak a kárkifizetések is, illetve - tette hozzá - lehet, hogy a termékkidolgozás során sem jártak el kellően átgondoltan. Több szakember osztja azt a véleményt, hogy addig nem működhet nyereségesen az üzletág, amíg az egészségbiztosítási járulékokból nem kerül át valamekkora rész a privát szektorba.
A Hungária vezetőjének véleményét annyiban osztják az egészségbiztosítási szakemberek, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer átalakításához hasonló, nagy, átfogó reform előtt a cégek inkább csak felkészülnek későbbi szerepükre, s a valódi szolgáltatások finanszírozása helyett csupán „összegbiztosításokat” árulnak.
Ez annyit jelent, hogy nem szolgáltatást finanszíroznak, hanem bizonyos események bekövetkeztekor meghatározott összeget fizetnek ki. A leggyakoribbak a kórházi napi térítésre, műtétekre, kritikus betegségekre (infarktus, daganatos megbetegedések, agyi érkatasztrófa) szóló, táppénz-kiegészítő, illetve gyógyulási támogatást nyújtó módozat. A szakemberek tapasztalata egyébként az, hogy igen gyakoriak a táppénz-kiegészítő biztosítások körében a visszaélések (például egy cég csoportos táppénz-kiegészítő biztosítást köt alkalmazottaira, majd pedig kényszerszabadságolás helyett betegállományba küldi őket). A visszaélés annyira kézenfekvő, hogy van olyan biztosítótársaság, amely egyáltalán nem köt táppénz-kiegészítő biztosítást.
A piacon - a Hungáriát nem számítva - hét biztosító tevékenykedik: a Generali-Providencia, az N-N, az ÁB-Aegon, az OTP-Garancia, a Signal, az Ahico és a Winterthur Biztosító. Közülük a Generali-Providencia a piacvezető, amelyhez a 2000-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikái szerint 3,1, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint 3,6 milliárd forintos egészségbiztosítási díj több mint 30 százaléka folyt be. Károkra a PSZÁF-adatok szerint 1,1 milliárd forintot fizettek ki a cégek, ami majdnem duplája volt az 1999-es 657 millió forintnak. A betegségbiztosítási szerződések száma a felügyelet statisztikái szerint csökkent, 1999-ben 82 315, tavaly pedig csak 71 574 volt a számuk.
G. Á.
