Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2000. évre a piacelemzők által prognosztizált 8-9 százalékos építőipari teljesítménynövekedés a kormányzat piacélénkítő programjainak (lakástámogatási rendszer, autópálya-program) kései beindítása, valamint a decemberi termeléslassulás miatt 1999-hez viszonyítva - összehasonlító áron - csak 5,9 százalékot ért el, ugyanakkor országosan egyenletes beruházásbővülést eredményezett. Ez a korábbi évekhez képest viszonylag szerény mértékű emelkedés tavaly is alapvetően az új épületek megvalósításából adódott: a szerkezetkész és egyéb építmények értéke folyó áron 616,2 milliárd forintot ért el, míg termelésen belüli aránya közel 65 százalékot képviselt, ami ugyan mindössze 2,6 százalékkal magasabb, mint az előző évi, az épületgépészeti szerelési, valamint a befejező építési munkák értéke azonban 8,2, illetve 8,6 százalékkal volt több a két évvel korábbinál.
Az új épületállomány viszonylag szerény növekedése ellenére tavaly az ingatlanpiac szinte valamennyi területén megvalósult néhány figyelemre méltó beruházás. A főváros és környéke központú irodapiacon például az elmúlt évben a már jól ismert nagy fejlesztők (Universale, Skanska, Bernheim-Comofi, Terra-Dom) mellett néhány kisebb (Atronyx, Gyetvai Fivérek) is beszállt a területre, ennek eredményeként újabb, közel 200 ezer négyzetméternyi színvonalas irodaterületet - újat és felújítottat - adtak át. Ezek között olyan nívós létesítmények születtek, illetve kaptak új arculatot mint a West End
Business Center II., az M3 Business Center, a Tölgyfa Irodaház II., az Infopark II., a Terrapark V. vagy az Office 2000, a Zsolt-udvar első épülete és az Ybl-palota Irodaház.
A kereskedelmi létesítmények területén 2000-ben szintén alig csökkent a beruházási láz. Új jelensége a piac e szegmensének, hogy a budapesti és agglomerációbeli építkezések után a hipermarketek (Cora, Interspar, Tesco, Auchan) és a Plaza bevásárlóközpont-láncok megkezdték vidéki terjeszkedésüket és a nagyobb városokban sorra nyitották meg létesítményeiket. Tavaly adták át többek között a fővárosi Auchan, az eurocenter-beli, valamint a miskolci és tatabányai Interspar áruházakat, a budaörsi és soroksári, az egri, a kecskeméti és a szombathelyi Tescót, a miskolci Corát, valamint a Kanizsa, a Kaposvár, a Szeged, a Nyír és a Miskolc Plaza üzletközpontokat. A beruházási kedv eredményeként a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége adatai szerint az elmúlt év végéig a fejlesztők országosan mintegy 340 milliárd forintot fektettek be erre a területre, és az idén újabb 225 milliárd forintot szánnak a tervezett létesítményekre.
A lakásépítés a korábbi évek negatív rekordja után a tavaly kimozdult a holtpontról. A tető alá hozott 21 600 új otthon mindössze 12 százalékkal több, mint a két évvel korábban elkészült, ám a kiadott új építési engedélyek (44 700) 46 százalékos növekedése a szektor látványos felfutását ígéri. (Hasonlóan magas számú engedélyt 1989-ben állítottak ki az építésügyi hatóságok.) Új jelensége a tavalyi lakásépítési piacnak, hogy a kivitelezői körben tovább csökkent a lakossági házilagos építkezések száma, nőtt viszont a vállalkozói beruházásban, illetve kivitelezésben elkészült családi házak aránya. A változást a piac szereplői és elemzői egyaránt a kormány új lakásépítést támogató rendszere eredményeként értékelik, ami a Széchenyi terv további, építési beruházásokat generáló programjaival hat majd az építő- és építőanyag-iparra.
Szilágyi Eta
