Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország 3100 települése közül csupán 477-nek van szennyvízelvezető hálózata, de az sem teljes, az ellátottság általában 20-80 százalék körüli. A piac szereplői között vannak a megyei víz- és csatornaművek, a városi vízközműtársaságok, amelyek egyes településcsoportok megvalósíthatósági tanulmányterveinek elkészítésével kívánják megszerezni az üzemeltetési jogot 15-35 évre. Megjelentek a piacon a nyugat-európai pénzügyi befektetők, a víz- és csatornaműveket építő és üzemeltető társaságok, amelyek szintén a több évtizedes üzemeltetési jog megszerzésére pályáznak.
A hazai piaci viszonyok között jellemző, hogy az új szennyvízelvezető hálózatok finanszírozása jórészt állami támogatásokkal valósul meg. A támogatások pályázati rendszere és elbírálási gyakorlata azonban nem biztosítja az e célra szánt pénzeszközök hatékony felhasználását. Ennek oka, hogy az esetek zömében a pályázatokat a kivitelezőkkel íratják ki és ők fizetik a tervezőket is. A támogatások elnyeréséhez ezek a kivitelezők rendelkeznek kapcsolatokkal. Két-három évre előre kellő mennyiségű munkát (terveket, pályázatokat) készítenek elő. Gyakran az általuk fizetett tervező a beruházás műszaki ellenőre is.
A kivitelezés - noha jobbára közbeszerzési eljárás keretében történik - éppen az előbb említettek miatt gyakran botrányba fullad. Míg egyes településeken még a projektek beindításához, olykor pedig a befejezéshez sincs elég pénz, addig más, jobban lobbizó körzetek több pénzt nyernek, mint amennyibe a beruházás kerülne, úgyhogy éppenséggel a pénz elköltése okoz számukra gondot - állítja Áfra Barnabás, az Első Magyar Infrastruktúra Befektetési (Elmib) Rt. vezérigazgatója. A társaság a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalata. Egy esztendeje hozták létre az infrastrukturális beruházások pénzügyi hátterének piaci támogatására, a kivitelezés koordinálására, a már elkészült hálózatok üzemeltetésének megszervezésére. A társaság olyan hiteleket nyújt az önkormányzatoknak, amelyek fölöslegessé teszik a sokszor problémát okozó önrész letételét, ugyanakkor a bankkal közösen tulajdonosként bevonják az önkormányzatokat a beruházás megvalósítása érdekében alakított társaságba (NAPI Gazdaság, 2001. március 31., 6. oldal).
A jelenlegi támogatási rendszer nem ösztönöz a hatékony működésre. Ennek következménye, hogy a korábbi 88 helyett ma már 348 vízközmű-szolgáltató található az országban. Ehhez - a nyugat-európai normákat figyelembe véve - legalább 35 millió fogyasztóra lenne szükség - jegyzi meg az Elmib vezetője.
Ennek elkerülése érdekében a központi támogatás mellett olyan finanszírozó partnerre van szükség, aki az önkormányzatoknak és az engedélyező hatóságoknak megfelelő garanciát jelent a beruházás sikeres befejezésére és az üzemeltetésre és a lakossági, önkormányzati hozzájárulások előfinanszírozását is tudja vállalni, továbbá a hálózatokat az előírt minőségben, határidőre, reális áron képes kiviteleztetni.
Áfra szerint a versenytársak és az ellenérdekelt piaci szereplők ellenállásával is számolni kell. Ellenérdekeltek azok a lobbicsoportok lehetnek, amelyek a jelenlegi támogatási rendszer alkalmazói, illetve haszonélvezői az új hálózatok létrehozatalakor. A hatékony társasági méretnagyság elérése érdekében történő összevonás ellenérdekeltjei azok a társaságok és önkormányzatok, amelyek ezt a helyzetet előidézték és a költségvetési díjkompenzációból tartják fenn magukat. Vetélytársak azok a külföldi befektetők is, amelyek felismerték a magyarországi lehetőségeket és meglévő itteni befektetéseik mellé újakat kívánnak vásárolni. A beruházási érték 20-30 százalékáért már koncessziós jogot tudnak szerezni a megszorult önkormányzatoktól.
Ugyanígy a rekonstrukcióhoz szükséges összeg vállalásával üzemeltetési és/vagy tulajdonjogot szereznek. Jó példa erre a Dél-borsodi Vízmű és a Gelsenwasser AG által nemrégiben közös üzemeltető társaság létrehozásáról kötött megállapodás, amelynél a külföldi partner1330 kilométer hosszú elosztóvezeték rekonstrukcióját vállalta. A Gelsenwasser annak az E.ON-csoportnak a tagja, amelyhez többek között a Bayernwerk AG is tartozik, amelynek tulajdonában van a Titász, a Dédász, az Édász, a Kögáz meghatározó részvénypakettje. Ugyanilyen törekvések figyelhetők meg konkurense, az RWE részéről, amelyhez Magyarországon az Elmű, az Émász a gyöngyösi erőmű többségi, illetve a Tigáz jelentős tulajdonosi hányada tartozik.
Aktívak a Sade- és a Vivendi-csoporthoz tartozó francia társaságok is, amelyek a Szegedi Vízművek és a Fővárosi Vízművek privatizációjában vettek részt. Az utóbbi időben mindkét társaságban megromlott az önkormányzatok és a külföldiek kapcsolata.
R. Zs.
