Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tíz év múlva négy nagy telephelyről, az észak- és dél-pesti, a csepeli központi és a dél-budai szennyvíztisztítóból a Dunába visszaengedett víz a jelenlegi 35 százalékkal szemben - az uniós normáknak megfelelően - 100 százalékos biológiai tisztaságú lesz. Ez és a szükséges csatornázási munkálatok elvégzése a Környezetvédelmi Minisztérium programja szerint mintegy 200 milliárd forintba kerülhet.
A program legnagyobb tétele a becslések szerint 70-80 milliárd forintba kerülő csepeli tisztítómű, amelynek munkába állítása után Budapest szennyvizeinek 90 százaléka biológiailag tisztává tehető. A fővárosi önkormányzat számításai alapján a megvalósításhoz szükséges pénzügyi források körülbelül 40 százaléka az Európai Unió támogatási programjaiból, elsősorban az ISPA keretéből fedezhető, a többiről az államnak és a budapesti helyhatóságnak kell gondoskodnia. A várhatóan 2007-re elkészülő központi telep mellett fontos szerepe lesz a dél-budainak, az észak- és dél-pestinek. Az építkezésekkel egyidejűleg kerül sor a szennyvizeket a telepekre vezető főművek - gyűjtők és átemelők - kiépítésére, illetve a meglévők kapacitásának bővítésére. Összesen több mint négyezer méter hosszúságú nyomóvezeték, 7 ezer méternyi nyomócsőpár és 25 ezer méternyi gyűjtőcsatorna készül el az évtized végéig. Mivel a főváros csatornahálózatának tekintélyes, csaknem 480 kilométer hosszú szakasza 1901 és 1945 között épült, ennek a rekonstrukciója sem maradhat el, az a program szerves része. Felmérések szerint a fővárosban mintegy 80-100 kilométernyi csatorna kritikus állapotú, ezeket a következő években felújítják. A terveknek megfelelően körülbelül 500-600 kilométer hosszúságú csatorna rekonstrukcióját várhatóan 2015-ig fejezik be.
A tervek alapján a tisztítótelepek fejlesztésével párhuzamosan gondoskodni kell a keletkező szennyvíziszap elhelyezéséről is. Az észak-budapesti telep iszapját jelenleg a csomádi lerakóba viszik. Amellett hogy szükség lesz ennek a lerakónak a bővítésére, újabb ülepítő létrehozására is készülnek a fővárosiak. Az elképzelések szerint Vác mellett alakítanak ki majd iszapülepítőt.
Ami a beruházások pénzügyi fedezetét illeti, azzal kapcsolatban nincs teljes egyetértés a környezetvédelmi tárca és a fővárosi önkormányzat között. A szakminisztérium programjáról a napokban nyilatkozó Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter ugyanis félreérthetetlen utalást tett arra, hogy a központi költségvetés számítana az önkormányzatnak az új metró építésére félretett több tízmilliárd forintjára is.
A tartalékait más célra mozgósítani nem kívánó fővárosiak biztosak abban, hogy az uniós támogatásokkal együtt a rendelkezésre álló állami és önkormányzati források elegendőek lesznek a szennyvíztisztítók és kiszolgáló műveik időben és megfelelő minőségben történő létrehozásához. A fővárosi önkormányzat szakértőinek meggyőződése, hogy az Európai Unió infrastrukturális támogatási kerete, az ISPA mellett felhasználható majd a PHARE LSIF programja, amelyet egyébként már igénybe vettek az észak-budapesti szennyvíztisztító telep kiépítésénél is. A főpolgármesteri hivatal sajtóirodájának közleménye szerint az eddig kért uniós támogatásokat mindig megkapták - mégpedig épp a környezetvédelmi tárca közreműködésével.
(NAPI)
