Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az MVM eddig a kispesti Budapesti Erőmű Rt.-vel és a Csepeli Áramtermelő Rt.-vel írt alá hosszú távú áramvásárlási szerződést. A kispestiek 2004. július végére ígérik átadni évi 110 megawatt teljesítményű erőművüket, amelynek felépítésébe 25 milliárd forintot fektet a francia tulajdonos, az Électricité de France (EdF). A csepeli tulajdonos, az angol PowerGen 65 milliárd forintot költött a II. erőmű létrehozására. Az MVM megkötötte szerződését a Bakonyi Erőmű (BE) Rt.-vel is, azonban az 1997 végén aláírt szerződést többszöri módosítás után 1999 szeptemberében felbontották. A BE a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bírósághoz fordult. A Transelektro Erőműfejlesztő és Üzemeltető Kft. és az Euroinvest Kft. többségi tulajdonában lévő BE 10 milliárd forintot fordított eddig a 150 megawattosra tervezett inotai erőmű építésének tervezésére, előkészítésére.
A Bakonyi Erőmű 32 milliárd forintos kártérítést követelt az MVM-től, a választott bíróság azonban a követelést jogerősen elutasította (az erőművi társaság a Fővárosi Bírósághoz akar fordulni jogorvoslatért). A Tiszai Erőművet működtető AES Summit Ltd. ugyancsak választott bírósághoz fordult a Tisza II. erőműblokk áramátvételével kapcsolatos vitában. Az MVM kockázatmegosztást javasolt, ahelyett, hogy hosszabb távon garantálta volna az áram átvételét. Az amerikaiak elképzelései között szerepelt a Főnix névre keresztelt, 190 MW-os, 103 millió dollár értékűre tervezett erőmű felépítése is. Erre ugyancsak hosszú távú szerződést kellett volna kötnie a társaságnak az MVM-mel. Az AES nem ragaszkodik a hosszú távra szóló áramvásárlási megállapodásokhoz, amit bizonyít, hogy rövid távú szerződést kötöttek egyik meglévő erőművi blokkjukra. Allen B. Dyer, az AES Tisza Erőmű Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy ma az a legfontosabb, hogy a villamosenergia-törvényt minél hamarabb elfogadják. Amíg ugyanis nincs új jogszabály, a fejlesztő és környezetvédelmi beruházásokat nem lehet megkezdeni. A törvény hiánya ártalmas az erőművi háttérre nézve is. Külföldi sajtóhírek szerint egyébként az anyacég, az AES Corp. már megtette a lépéseket egy magyar állammal szembeni bírósági kereset benyújtására, mégpedig 350 millió dollár kártérítési összegben. A magyar társaság amerikai ügyvezetője megerősítette ezt a hírt.
Ami pedig az MVM választott bírósághoz fordulását illeti, arra azért volt szükség, mert az áramszolgáltatók január óta nem fizetik ki a gazdasági miniszter által kihirdetett új árak szerinti összeget, csupán a tavalyi rendeletnek megfelelőt hajlandók a villamos művek számlájára utalni. Az idei miniszteri rendelet a termelői szektorban 18 százalékos, az MVM-nél 12 százalékos, a szolgáltatóknál pedig 6 százalékos áremelést hagyott jóvá. Ez azt jelenti, hogy az MVM és a szolgáltatók árrése idén szűkül. Az áramszolgáltatók az összesen mintegy 83 milliárd forint értékű tartozásukból 8,4 milliárd forintot nem fizettek ki. Az áramszolgáltatók jóindulatukat bizonyítandó március 31-ig 3,5 milliárd forintot megadtak adósságukból, így immár 4,9 milliárdra csökkent az eddig vitatott összeg (NAPI Gazdaság, 2001. április 6., 1-7. oldal). Azt, hogy a huzavona még meddig tarthat, ma még nem lehet tudni.
Regős Zsuzsa
