Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az MFB a javaslat szerint egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényei forgalomképtelenek és száz százalékban a magyar állam tulajdonában vannak. A tervezet a bank jegyzett tőkéjét 2001. június 30-áig a jelenlegi 47,98 milliárd forintról 60 milliárd forintra javasolja emelni, aminek forrását a kétéves költségvetés biztosítja.
Az MFB az érintett minisztériumokkal kötött szerződés alapján részt venne az állami pénzalapokból, illetve célelőirányzatokból finanszírozott programok lebonyolításában is. A bank jelentős mértékű saját forrást is kihelyezhet, ezeknek ugyanazon vállalkozás-, illetve projekttípusok a kedvezményezettjei, mint az MFB által közvetített állami vagy nemzetközi forrásokból származó hiteleké.
A kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő, továbbá a kormány megbízásából harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért. Ezek állományának felső határát azonban az éves költségvetési törvényben meg kell határozni. A kormány az MFB által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló egyes hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételekhez kapcsolódóan árfolyamgaranciát is vállalhat, erről esetenként a kormány dönt és felső határát ugyancsak évente meg kell állapítani.
A kormány évente egy alkalommal áttekinti az MFB tőkehelyzetét és szükség szerint dönt a bank tőkéjének felemeléséről vagy leszállításáról. Az MFB tevékenységéhez illeszthető jövedelmezőségi elvárásokat az éves üzleti tervben kell meghatározni. A bank eredményéből nem fizet osztalékot, a felosztható nyereséget az eredménytartalék növelésére kell fordítani. A szakosított hitelintézet felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el, az államot a kormány által kijelölt miniszter képviseli.
Az MFB nemzetgazdasági szinten is meghatározó jelentőségű beruházások finanszírozójaként lép fel, ezért olyan jelentős kockázatot koncentrál, ami a Hpt. prudenciális szabályainak alkalmazásával nem fedezhető - indokolja a javaslat az általánostól eltérő szabályok alkalmazását. Ilyen egyebek mellett az, hogy az MFB esetében csupán a szavatolótőke 35 százalékát meghaladó kockázat minősül nagykockázatnak, egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben pedig a szavatolótőke 45 százalékáig vállalhat kockázatot. Az MFB hitelintézetekkel, saját járulékos vállalkozásaival, valamint állami tulajdonban lévő társaságokkal szembeni kockázatvállalásának felső határa elérheti a szavatoló tőke 200, sőt legfeljebb két évig a 300 százalékát is, ha e vállalkozások részére állami garanciát megelőző kockázatot vállal. Az MFB a - javaslat szerint - kölcsönt nyújthat olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez is, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, ha az ügylet célja a részesedés mértékének csökkentése. Eltérés az általános szabálytól az is, hogy a szavatolótőke számításánál a járulékos tőkeelemek az alapvető tőkeelemek összegét 50 százalékkal meghaladhatják, az alárendelt kölcsöntőkét pedig az alapvető tőkeelemek 150 százalékáig lehet figyelembe venni.
Barna Zsuzsa
