A kormány januárban, a lakástámogatási rendszer módosítása kapcsán foglalkozott az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. helyzetével. Az apropót az adta, hogy a lakáshitelekhez járó forrásoldali támogatást kiterjesztették valamennyi jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevélre, ily módon megszűnt az FHB monopóliuma. Formális döntés ugyan nem született a hitelintézet privatizációjáról, a Pénzügyminisztériumot (PM) azonban megbízták azzal, hogy kezdeményezze a privatizációs törvény módosítását, hogy az FHB kikerüljön a tartós állami tulajdonú körből. Lapunk úgy tudja, a javaslat a pénzügyi jogharmonizációs csomag részeként hamarosan a kormány elé kerül. Arra vonatkozóan később készül javaslat, hogy a privatizáció részleges vagy teljes körű legyen.
A NAPI Gazdaság információi szerint kormányzati berkekben nincs teljes egyetértés arról, hogy az FHB-t még az idén piacra dobják-e. A vélemények megoszlanak arról is, hogy a teljes pakettet vagy csak egy részét értékesítsék.
A gyors eladást ellenzők egyik legfőbb érve az, hogy célszerűbb volna várni addig, amíg a bank nyereségessé válik, akkor ugyanis nagyobb esély van a befektetett tőke megtérülésére (az FHB korábbi közlése szerint az idén megfelelő növekedés esetén már nullszaldós lehet). A részleges privatizációt a szakemberek általában nem tartják szerencsés megoldásnak.
A piacon jelenleg két jelzálogbank működik, az állami tulajdonú FHB és a HVB Jelzálogbank Rt. Az FHB kedvezményének megszűnésétől szakértők azt várják, hogy bővül a piaci szereplők száma. Lapunk úgy tudja, egyelőre nincs engedélyezés alatt új jelzálogbank. Az FHB jelenlegi jegyzett tőkéje a tavaly decemberi tőkeemelésnek köszönhetően 4,1 milliárd forint, saját tőkéje mintegy 6 milliárd forint. A hitelintézet az előzetes adatok szerint tavaly 1,3-1,4 milliárd forint deficitet könyvelt el, a mérlegfőösszeg 2000 végén meghaladta a 20 milliárd forintot.
Barna Zsuzsa
