Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar állam azért indított százmilliárd forintos pert a Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen, mert álláspontja szerint a három cég tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők nem a valóságnak megfelelően ismerhették meg a Postabank pénzügyi helyzetét (NAPI Gazdaság, 2001. január 12., 5. oldal). Az Arthur Andersennél megkeresésünkre nem kívánták kommentálni az eseményeket, és lapzártáig nem kaptunk visszahívást a Deloitte & Touche illetékeseitől sem.
A Prudentia ügyvezető igazgatója, Murányi Zoltán elmondta: a cégnél értetlenül állnak a történtek előtt, hiszen a könyvvizsgálatnak természetszerűleg vannak korlátai, ezért nem létezik abszolút ellenőrzés. A konkrét esetben is ugyan már az auditban jelezték észrevételeiket, ám jogkörük alapvetően a hitelintézet által átadott beszámoló ellenőrzésére terjedt ki. Így nem értenek egyet a felperesi oldalról megbízott Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda azon érvelésével sem, hogy a könyvvizsgálók egyik legfontosabb kötelessége a vizsgált társaság vezetésének ellenőrzése. A Prudentia illetékeseinek meggyőződése, hogy mulasztást nem követtek el, ráadásul velük senki nem közölte, hogy az audit mely konkrét pontjaival kapcsolatban merültek fel kifogások. Arról nem is szólva - tette hozzá Murányi -, hogy a bank ügyeit illetően a tulajdonosok (ők szintén a felperesek közt szerepelnek) mind az igazgatótanácsban, mind a felügyelőbizottságban a könyvvizsgáló cégeknél szélesebb körű ellenőrzési funkciókkal rendelkeztek.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke, Sugár Dezső lapunknak elmondta: a könyvvizsgálók megbízói szerződésben vállalnak kötelezettséget az adatok el nem titkolására és a megadott információk valódiságára. Abban az esetben, ha a hozott anyagból szúrópróbaszerűen dolgozó cégek úgy érzik, hogy megbízójuk nem minden tekintetben úgy járt el, ahogyan az általában elvárható, a nemzetközileg elfogadott módszerek alapján mélyíthetik a mintavételt, jelentésükben felhívhatják a figyelmet a tapasztalt kockázati tényezőkre, sőt akár vissza is léphetnek a szerződéstől. Mindegyik esetre volt már példa a kilencvenes években.
Lapunk megkeresésére Patay Géza ügyvéd és gazdasági jogász elmondta: a könyvvizsgálók felelőssége mind a korábbi és a hatályos Gt.-ben, mind a számviteli szabályozásban hézagos. A kamara etikai szabályzata ugyan megemlíti azt az esetet, amelynél a könyvvizsgáló munkája során nem a tőle elvárható gondosságot tanúsítja, és azt is tartalmazza, hogy etikai vétségnek minősül, ha a könyvvizsgáló tevékenységét gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi. Ám ez utóbbiak bizonyítása során a bíróság nem lesz könnyű helyzetben - tette hozzá Patay. Kérdés továbbá, hogy ilyen óriási pertárgyértéknél milyen körben, milyen mértékig alkalmazhatók a könyvvizsgálók felelősségbiztosítási szabályai. (A Prudentia vezetője közölte: 1996-ban árbevételük alapján 15 millió forint volt felelősségbiztosításuk felső határa.) Még az sem teljesen világos, hogy a felpereseknek milyen keresetindítási jogosultságaik vannak akkor, amikor a könyvvizsgáló cégek vélhetően a Postabankkal álltak szerződéses jogviszonyban. További kérdésként vetődik fel, hogy a könyvvizsgáló cég felelőssége mellett milyen háttérfelelősség jelentkezik a könyvvizsgálók személyében. A kamarai alapszabály szerint a munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban lévő kamarai tag felelősségbiztosítása helyett az őt foglalkoztató könyvvizsgálói társaság által kötött biztosítás csak akkor fogadható el, ha a biztosítóval kötött szerződés tartalmazza a kamarai tag nevét s a rá jutó minimum 5 millió forintos éves kártérítési határt. A szakember szerint ugyanakkor nem vethető fel a peren kívüli megegyezés lehetősége sem.
Drávucz Péter
