Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei évben a Kőolajvezetéképítő (KVV) Rt.-nek a piac bizonyos fokú szűkülésével kellett szembenéznie - tájékoztatta lapunkat Lovas Péter, a KVV tulajdonosa. Ennek következtében a tavalyi 3,6 milliárd forint árbevétel idén várhatóan közel 17 százalékkal csökken és az adózott eredmény is visszaesik. Ennek fő okát a korábban alacsony olajárban jelölte meg, ami a gázárat is mélyen tartotta, ennek következtében a csővezeték-építésben leginkább érdekelt gázszolgáltatók beruházásokra fordítható forrásai szűkültek. A cég tavaly jelentős megrendeléseket teljesített Németországban, ahol az orosz Gazprom megbízásából részt vett a Jamal-gázvezeték építésében, ám idén ott a KVV már alig végzett munkát. A jelenlegi olajárhossz miatt viszont a jövő évi kilátások kedvezőek és a Jamal-vezeték déli leágazásának építése is várhatóan megindul. Emellett a Mol - a cég legnagyobb megrendelője - beruházási programjára kihatott a társaság körüli bizonytalanság. Jelenleg a KVV árbevételének 25 százaléka származik a Moltól, de részaránya folyamatosan csökken. Emellett már foglalkoznak acélszerkezetek gyártásával és telekommunikációs kábelfektetéssel is.
A cég átstrukturálásával az átlagos dolgozói létszám mintegy 15 százalékos csökkenése járt tavaly - tette hozzá Lovas. (A szezonális munkák miatt a nyári és a téli hónapok közötti állományi létszámban akár 25 százalékos eltérés is lehet.)
Tarsoly Gyula vezérigazgató szerint nemcsak a KVV, hanem az egész ágazat gondjait növeli az egyre nagyobb árverseny. Immár az iparág cégei ott tartanak, hogy a piacon maradás érdekében önköltségi áron is vállalnak munkát. Ebben az évben a KVV-nél a korábbinál jóval kevesebb, mindössze 100 millió forint jutott fejlesztésre. Előtérbe került a termékgyártás, s a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyeznek például a hírközlő rendszerek építésére.
A KVV Rt.-t az elmúlt év végén a Tubinvest Kft.-től az Avox Rt., a Municipal Rt., a Komádi Invest Rt., valamint a Kir-Invest Kft. vásárolta meg. (A cég 1996-ban 3,6 milliárd forint nettó árbevétel mellett 200 millió forint adózott nyereséget ért el.) A társaság már 1998-at is az eredetileg tervezettnél nagyobb, 2,6 milliárd forint nettó árbevétellel és 111 millió forint adózás előtti nyereséggel zárta. A korábbi években igencsak nehéz helyzetben lévő társaság likviditási gondjai 1998 második felében megszűntek, az új tulajdonos, a Tubinvest Kft. visszafizette az ÁPV Rt.-nek a még 1996-ban folyósított 300 millió forintos tulajdonosi hitelt és 350 millió forinttal megemelte a KVV Rt. jegyzett tőkéjét.
A nagy múltú, korábban több mint ezer dolgozót foglalkoztató, ám az elmúlt évek során jelentős vagyonveszteséget szenvedő, pillanatnyilag 1,25 milliárd forint jegyzett és 1,1 milliárd forint saját tőkéjű társaság 100 százalékos tulajdonrésze 1998 februárjában került a Tubinvest Kft.-hez. A tranzakcióra azt követően került sor, hogy a Kőolajvezetéképítő Rt.-t az ÁPV Rt. korábban háromszor sikertelenül hirdette meg, majd a cég 1997 márciusában Rába-részvényekért cserébe a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába került. Ezt követően a pénzintézet a Magyar Befektetési és Vagyonkezelőt bízta meg a vagyonkezeléssel.
Tarsoly elmondta: a privatizációt követően a cég helyzete stabilizálódott. Nemcsak a tulajdonosi hitel visszafizetése és a tőkeemelés történt meg, hanem rendezték az APEH-hel és a tb-vel szemben fennálló tartozásaikat is. Ezzel párhuzamosan elkezdődött egy hároméves fejlesztési program. Míg 1996-ban és 1997-ben összesen 30 millió forintot költöttek beruházásra, 1998-ban 100 milliót, tavaly pedig már félmilliárdot.
Marnitz István-Körtési Zsolt
