Nyár ide, nyár oda, aligha panaszkodhatnak az unalomra a pénz- és az állampapírpiac szereplői. Bár semmilyen különösebb belföldi hír nem borzolta a kedélyeket, izgalmakról bőven gondoskodott a nemzetközi hangulat. Néhány bizonytalansági faktornak (Argentína, Törökország) „köszönhetően” sűrűn változik a feltörekvő piacok megítélése a nemzetközi befektetők szemében. Hol megijednek – ilyenkor esetenként pánikszerűen eladnak –, hol pedig már olcsónak találják az ijedelmük következtében kialakult árakat – ilyenkor pedig szorgosan vásárolnak. Különösen a forint árfolyamán mérhető le mindezeknek a hazai piacra gyakorolt hatása.
Hétfőn még 253,5 forintos euróárfolyamot is láthattunk, kedden reggel meg hirtelen három forinttal olcsóbb lett a kurzus. Szerdán ismét forintgyengülés történt, melynek során az árfolyam visszakerült a 253,5 forintos szintre, majd csütörtök délután 251,5 forinton jegyezték, pénteken pedig 250,20-nál is előfordult. Közben az égadta világon semmi olyan hazai fundamentális esemény nem történt, ami ekkora mozgást indokolt volna. Míg egy héttel korábban leginkább Argentínára figyeltek a befektetők, most talán főként Törökország került érdeklődésük középpontjába. A hazai instrumentumok, azaz a forint és a magyar állampapírok szempontjából azonban ez szinte teljesen mindegy, hiszen mindkét ország fókuszba kerülése ugyanazt jelenti: nevezetesen az úgynevezett feltörekvő piacokkal kapcsolatos bizonytalanságok, félelmek megjelenését, illetve átmeneti elmúlását. A magyar piac tehát igen szorosan korrelál jelenleg a válsággócoknak is tekinthető egyes feltörekvő piacokkal, bár a kilengések nálunk jóval kisebbek. Bár a devizapiacon az 1–1,5 százalékos mozgások nagynak tekinthetők, a török líra 3–7 százalékos mozgásaival összevetve tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy devizánk stabil.
Az ideges nemzetközi hangulat ráadásul nemcsak a feltörekvő piacokon állt be, a szokottnál jóval nagyobb mértékben ingadozik mostanság a dollár és az euró egymáshoz viszonyított kurzusa, sőt az USA is a nemzetközi figyelem középpontjában áll már egy ideje, elsősorban gyengélkedő jelzálogpiaca miatt. Ez szintén hozzájárul a feltörekvő piacok nagyobb mozgásaihoz. Megjegyzendő továbbá, hogy a részvénypiacok is idegesek, a megszokottnál jóval nagyobb volatilitást mutatnak szinte az egész világon. Ami a hazai állampapírpiacot illeti, a három hónapos diszkontkincstárjegyek keddi aukcióján hirtelen felszökött a hozam, az átlag 9 bázisponttal volt magasabb az előző hetinél (ilyen rövid futamidőnél ez már komoly változásnak tekinthető). Bár ezt is magyarázhatjuk a nemzetközi klímával, a dolog kapcsán arra sem árt gondolni, hogy – mint arról a múlt héten említést tettünk – a rövid papíroknál talán indokolatlanul nagy mértékben be voltak eddig árazva a kamatcsökkentési várakozások. Tehát lehet, hogy mindössze helyrerakta a piac a korábbi enyhe túlárazottságot – a 7,48 százalékos hozamszint még mindig több mint 25 ponttal alulmúlja az alapkamatot (ennél nagyobb kamatvágást egy alkalommal aligha várhatunk, ráadásul arra is túlzás számítani, hogy ez havi rendszerességgel bekövetkezik).
A kötvényaukciók eredménye azonban (már amennyiben azt nem pozitívan értékeljük) már sokkal egyértelműbben az általános nemzetközi bizonytalanságokra vezethető vissza. Az ötéves papírból a felajánlott mennyiség átlagosan 6,87, míg a tízéves 6,75 százalékos hozamszinten kelt el. Ha az előző napi referenciahozamokkal vetjük össze az aukciós eredményt (mint azt tenni szoktuk), akkor persze kifejezetten sikerről beszélhetünk, főleg a rövidebb papírnál, hiszen itt 4 pontos hozamcsökkenés figyelhető meg. Érdemes azonban a referenciahozamok heti mozgására is figyelni, mivel a piac hangulata fölöttébb változékony. Márpedig az ötéves referenciahozam az előző napon 12 pontot emelkedett.
A hazai eseményekkel nem indokolható mozgások miatt talán most nehezebb előrejelzést adni, mint bármikor. A közeljövő piaci fejleményei, úgy tűnik, a legkevésbé sem rajtunk múlnak. A nagy kilengések nyilván előbb-utóbb lecsengenek (más kérdés, hogy mikor), de hogy milyen szinten stabilizálódnak az árak, aligha jósolható meg másképp, mint hasraütéssel.
Ádám Zsigmond