A múlt héten hirtelen szárnyalni kezdett a forint, az euró kurzusa 245 forintig esett, majd ugyan némi korrekció következett, de az nem bizonyult tartósnak. Amint azt mostanában megszokhattuk, ezúttal sem hazai események befolyásolták az árfolyamot. Most éppen Szlovákia bolygatta meg a kelet-közép-európai pénzpiacokat, ugyanis északi szomszédunknál hirtelen eltolták a korona árfolyamsávját, elvi teret engedve nagyobb mértékű erősödésének. Ennek hatására a szlovák deviza rögtön rohamos erősödésbe kezdett. Ezt látva aztán a szlovák jegybank intervenciót hajtott végre a korona gyengítése céljából, így a kurzus valamelyest korrigált, de korántsem a döntés előtti szintre. A térség devizái – hála a régiós szemléletű, azaz a térség országait többé-kevésbé egy kalap alá vevő külföldi befektetők tevékenységének – ha nem is pontosan, de a tendenciát tekintve követték a szlovák deviza mozgását, így tett a forint is.
A szlovák döntés ismét a figyelem középpontjába állította Magyarországon a sáveltörlés körül kialakult vitát. A hivatalos kormányzati álláspont (egyelőre?) ragaszkodik a sávhoz, míg a szakértők többsége az eltörlés mellett tör lándzsát. A befektetők között pedig van, aki úgy gondolja, pillanatnyilag az egész téma nem más, mint vihar egy pohár vízben – két okból is. Az egyik ok, hogy jelen pillanatban még a nem mindennapi forinterősödés ellenére is messze vagyunk a sávszéltől, így gyakorlati oldalról teljesen mindegy, van-e sáv vagy nincs. Igaz, a piac azért piac, mert ott bármikor bármilyen ármozgás elképzelhető, nem kizárt tehát, hogy valahogy a forint mégiscsak a sávszélre kerül. A másik ok viszont már nyomósabb érvnek tűnik – arról van szó, hogy a sáv csupán egy pszichológiai tényező, hiszen tulajdonképpen bármikor el lehet tolni, el lehet törölni, ha a kormány és a jegybank egységes álláspontot képvisel az ügyben, a gyakorlatban bármit lehet vele csinálni.
Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint a mostani szlovákiai döntés. Tehát elég akkor intézkedni, ha kritikus a helyzet, azaz a forint a sávszélre kerül vagy ha ennek közvetlen veszélye fenyeget. A sáv persze mint pszichológiai tényező fontos lehet, hiszen üzenetet küldhet a piacnak arról, hogy nagyjából milyen szinten tartja ideálisnak a jegybank és/vagy a kormány az árfolyamot. A forint erősödésével párhuzamosan az állampapírhozamok is számottevően csökkentek, az éven belüli futamidőknél 20–40 ponttal, a hosszabbaknál csekélyebb mértékben.
A sáveltörlési spekulációk, a forint erősödése, az állampapírhozamok csökkenése nehéz döntés elé állítja ma a jegybank monetáris tanácsát. Bár az elemzők változatlan kamatszintet várnak, az állampapírpiacon mintegy 25 pontnyi csökkenés beépült az árakba. Jól látszik ez a múlt heti aukciós diszkontkincstárjegy-hozamokon: a 3, 6 és 12 hónapos papír átlaghozama 7,79, 7,68, illetve 7,53 százalék volt, szemben a 8 százalékos alapkamattal. A kamatcsökkentés a forintárfolyam szempontjából is kívánatos lenne, hiszen elvileg egy ilyen lépésnek gyengítenie kell a forintot. A hosszú ideje stabil kamat megvágása azonban üzenet értékű lenne: nyilván rögtön mindenki úgy gondolná, egy sorozat veszi kezdetét, így rögtön további csökkentések árazódnának be az állampapírok árfolyamába, hovatovább a forint is, mint már annyiszor láthattunk effélét, fittyet hányva a tankönyvi igazságokra, tovább erősödhet. És ezen a ponton kapcsolódik össze a sávkérdés a kamatszinttel. Ha ugyanis a döntéshozók a sávot tényleg nem akarják feladni, nem célszerű további forinterősödést kiváltó döntést hozni. Ha viszont a forint – bármilyen döntés nyomán – radikálisan erősödik, akkor a sávval előbb-utóbb valamit csinálni kell: eltörölni, eltolni, esetleg szélesíteni (bár ez utóbbi megoldás igen szerencsétlen lenne).
Nagy kérdés, milyen kamatdöntés nem jár a forint erősödésével. Hosszabb távon nyilván a kamatcsökkentés, rövid távon viszont nem biztos – gondoljunk itt André Kostolany „kétszer kettő nem négy, hanem öt mínusz egy” aranyszabályára, ami annyit jelent, hogy a tankönyvi igazságok előbb-utóbb érvényesülnek, addig viszont bármi megtörténhet. Mindebből következően – hacsak valami váratlan esemény nem történik – előbb-utóbb csökkenteni kell a kamatot. Lehet apránként (25 pontonként) vagy további tartás után egyszer majd hirtelen, nagyobb mértékben.
Ádám Zsigmond