Ügyesen használta ki a magyar állampapírok iránti fokozott érdeklődést az ÁKK: óriási mennyiséget tudott kibocsátani úgy, hogy a hozamok egyáltalán nem emelkedtek, sőt. A múlt héten a szokásos aukciókon felül likviditási kincstárjegy-aukció is volt (ebből a papírból hétfőnként tartják az aukciót, de nem rendszeresen, csupán eseti jelleggel), s már itt is látszott, hogy keresletben nincs hiány. Nem kevesebb, mint 137 milliárd névértékű papírra érkeztek ajánlatok, így a tervezett 30 helyett 40 milliárdos kibocsátással indult a hét. Az átlaghozam 8,08 százalék lett, valamivel, de nem sokkal magasabb a kéthetes betéti kamatnál. Ugyancsak igen nagy – közel 125 milliárdos – volt az érdeklődés a három hónapos papír iránt. Tévedés lenne persze azt gondolni, hogy azért, mert a likviditási kincstárjegy-aukción hoppon maradtak pályáztak, hiszen a hathetes papírnál a teljesítés T+2 napos (azaz a kibocsátás hetének szerdája), míg a többinél egy héttel későbbi, a kibocsátást követő hét szerdájára esik. Így inkább a „mindent vesznek” hangulatról van tehát szó.
A három hónapos papír hozama sem különbözött lényegesen rövidebb társáétól, csupán egy ponttal haladta meg azt. Ebből következően igencsak elbizonytalanodtak a közeljövőre szóló kamatemelési várakozások: úgy tűnik, egyre kevesebben és egyre szerényebb mértékben várják az utóbbi időben havi rendszerességűvé vált sorozat folytatódását. Az ok nyilvánvaló: a piacok nyugodtak, a forint erős (legalábbis a közelmúlt adataihoz képest), az euróárfolyam stabilizálódni látszik a 260 forintos szint környékén. A bizonytalansági tényező a kamatot illetően nem ez, hanem az infláció, a jegybank elvben ugyanis ezt tartja szem előtt döntései során.
Persze az árral szemben úszni nehéz, ha amúgy is keresett a forint és a magyar állampapírok, nem biztos, hogy bölcs dolog ezt még kamatemeléssel tovább gerjeszteni. Az ellentmondást talán úgy lehet feloldani, ha a tervezett további kamatemeléseket „elhalasztják”, aztán persze ha a helyzet úgy alakul, hogy a forint továbbra is erős marad, sőt esetleg rózsásabbá válik az inflációs jövőkép, akár le is lehet venni a kérdést a napirendről.
A befektetők is nyilván különbözőképp látják a jövőt, mindenesetre a három hónapos papír hozamának a jegybanki alapkamattól való távolsága hetek óta ha lassan is, de csökken. A jelenleg fölöttébb optimista befektetők valóságos rohamot indítottak csütörtökön a hároméves kötvényért. Horribilis volt a benyújtott ajánlatok mennyisége: csaknem 264 milliárd forint. Ennek persze önmagában véve nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani, hiszen nem tudjuk, milyen hozamszintre szóltak a végül el nem fogadott ajánlatok. Ami viszont nagyon lényeges: az ÁKK 15 milliárdos mennyiségi emelést hajtott végre, amivel összesen 90 milliárdnyit dobott piacra a papírból. Ez ugyancsak szokatlanul nagy mennyiség, ráadásul itt már nem tranzakciós szándékról, hanem valódi üzletkötésről van szó. A monstre tétel 63 ajánlat között oszlott meg (azaz az átlagos tételnagyság 1,4 milliárd névértékű kötvény volt), az átlaghozam pedig még egy ponttal alul is múlta az előző napi referenciahozamot. S ha valaki azt gondolná, a nagy kibocsátás az aukció után eladásra sarkallta a jelenlegi kötvénytulajdonosokat, téved: a délutáni referenciahozam ugyanis további 8 ponttal csökkent.
Természetesen a másik aukcionált, 2020-ban lejáró kötvény is jól szerepelt, itt is belefért egy ötmilliárdos emelés – ami a 20 milliárdra tervezett kibocsátásra tekintettel százalékosan több, mint a hároméves kötvénynél – úgy, hogy az átlaghozam (7,02 százalék) 7 ponttal lett alacsonyabb az előző referenciahozamnál. Igaz, ez a papír a délutáni kereskedésben már nem tudott tovább javítani.
Érdekes módon egyébként az elmúlt hónapokban a hároméves papír volt a piaci hangulat barométere. Amikor nagyfokú bizonytalanság lett úrrá az ország kilátásaival kapcsolatban, ennek volt a legmagasabb és talán leginkább volatilis a hozamszintje, s most, a szinte korlátlan bizalom idején ezt a papírt vásárolják legszívesebben.
Ádám Zsigmond