Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A múlt héten a teljes hozamgörbe lejjebb ereszkedett újabb 10 bázispontot, így visszakerültünk az utoljára február közepén látott szintekhez. A benchmark tízéves állampapír hozama például 6,88-ról 6,78 százalékra süllyedt a négynaposra rövidített héten. A forint ezzel párhuzamosan 260-ra erősödött az euróval szemben: utoljára március közepén láthattunk ilyen izmos forintot. Az év első két hetének rallyja után az éven túli futamidejű állampapírok teljesítményét követő MAX index nagyjából stagnált január közepe és április közepe között, azóta viszont már közel két százalékkal emelkedett az értéke, ami az idei összteljesítményének kétharmada.
A globális kockázati étvágy határozottan visszaerősödött az elmúlt hetekben, ami annál inkább figyelemre méltó, mivel a fejlett piaci hozamok továbbra is emelkednek. Az amerikai tízéves papír hozama 5,15 százalékon, a német tízéves Bund hozama 4,05 százalékon újabb többéves csúcsot ért el a múlt héten.
Ben Bernanke kongresszusi beszámolójában még arról beszélt, hogy a Fed akár akkor is változatlan szinten hagyhatja az irányadó kamatot, ha az inflációs kockázatokat továbbra is jelentősnek véli, mondván, kell az idő a helyzet alaposabb kiértékeléséhez. Ezt a piac első felindulásában még úgy interpretálta, hogy a Fed alapvetően nem nagyon akar több kamatemelést. Később azonban állítólag a kommunikációban a jelek szerint még rutintalan Fed-elnök egy koktélpartin azt találta mondani egy újságírónőnek, hogy a piac félreértette szavait.
Valószínűleg a Fed csak annyit akart jelezni, hogy a már egy ideje hangoztatott „adatfüggőség” keretében több rugalmasságot akar: az, hogy egy ülésen mondjuk nincs kamatdöntés, nem jelenti azt, hogy a következőn se lesz. Vagyis közel sem egyértelmű, hogy az amerikai jegybank még egyszer emel, 5 százalékra, és ezzel kész, pont, vége a kamatemelési ciklusnak.
Egyértelműbb és szintén magasabb kamatokat jelez előre a helyzet az eurózónában. A növekedési indikátorok szinte kivétel nélkül pozitív meglepetéseket hoznak, az infláció legutóbb már 2,4 százalékra emelkedett, a monetáris és hitelnövekedési mutatók folyamatosan történelmi csúcsokat döntögetnek. Jean-Claude Trichet csütörtöki sajtótájékoztatóján tulajdonképpen bejelentette, hogy a következő, júniusi ülésén szigorít a jegybank. A piac egyelőre leginkább a 25 bázispontos emelést tartja valószínűnek, de már az 50 pontot sem zárja ki teljesen.
A fejlett piaci történések ellenére a feltörekvő piacok, benne Magyarország, erősödnek. A feltörekvő piaci dollárállamkötvények hozamfelárát követő JP Morgan EMBIG index 175 bázisponton újabb historikus minimumot ért el a múlt héten. Befektetési banki adatok szerint a feltörekvő piaci kötvényalapokba ugyan lassult a tőkebeáramlás, ami az elmúlt három hónap teljesítményeit nézve nem meglepő, de az intézményi portfóliókba (például nyugdíjalapok) továbbra is rekordütemben jön a pénz.
Nyilván szerepet játszanak ebben a belső történések is, bár a szó szoros értelmében vett új információk nincsenek, csak „értesülések”. Szinte úgy néz ki, mintha az egész ország az államháztartás helyzetén törné a fejét: nincs olyan nap, amikor ne jelenne meg egy párt, kutatóintézet, „független közgazdászok” csoportja, kamara, akárki a saját kis csomagjával. Állítólag magán a kormányon belül is több változat készül, 100-tól 500 milliárd forintos méretig. A piac már tényként könyvelte el, hogy valami lesz. A nagy kérdés most már az, hogy pontosan mi is. A kockázat az, hogy vagy túl sokáig váratják a befektetőket, vagy a csomag ismét csak kozmetikai jellegűnek bizonyul. A relatíve jó piaci hangulat fenntartásához gyors és határozott intézkedésre lesz szükség.
