Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró/dollár 1,20 környékén volt a hét nagyobb részében, majd csütörtökön felugrott 1,2150-re. A dollár/jen rendkívül szűk sávban, 116–118 között mozgott. A stabilitás azért meglepő, mert a kamatpiacok továbbra is idegesek, egyik napról a másikra is képesek 5–7 bázispontos mozgásokat produkálni, ami a fejlett piaci állampapírok esetében legalábbis szokatlan. Az év végi Federal funds futures kontraktus már megint 5,1 százalékon van, a decemberi három hónapos euró Euribor ár pedig közelíti a 3,5 százalékot. Az amerikai kétéves hozamok 4,8 százalék fölé törtek, többéves csúcsra érve ezzel, s a tízéves hozamok is ismét e szint fölé kerültek. A japán tízéves állampapír 1,82 százalékon szintén többéves maximumát érte el. Egy kötvénybefektető számára felettébb izgalmas hetek ezek, s ezért is meglepő, hogy a devizapiacok ezen a héten szinte sehogy se reagáltak az eseményekre. Főleg annak fényében furcsa ez, hogy az elmúlt hónapokban abszolút a kamatvárakozások dominálták a keresztárfolyamok mozgását. A kamatok ingadozása mögött egyértelműen a keddi Fed-döntés áll. Nem a kamatdöntés: az, hogy a jegybank újabb 25 bázisponttal, 4,75 százalékra emeli az irányadó kamatlábat, semmilyen szempontból nem volt meglepetés, a piac már jó ideje beárazta ezt a szintet. A másik döntés, ami manapság már fontosabbnak számít, mint az éppen aktuális kamatlépés, az ülés után kiadott közlemény megfogalmazása viszont sokakat újdonságként ért. A piaci konszenzus ugyanis az volt, hogy a Fed 5 százaléknál abbahagyja a 2004 júniusában kezdett kamatemelési sorozatot. E forgatókönyv szerint a jegybanknak illett volna most valamiféleképpen jeleznie, hogy már csak egy lépés van hátra. Ehhez képest a közleménynek az a része, amelyik a várható monetáris politikát hivatott jelezni, nem változott semmit az előző üléshez képest: a Fed továbbra is a monetáris politika bizonyos mértékű szigorítását tartja valószínűnek. Ezt a piac korábban is úgy fordította le hétköznapi nyelvre, hogy legalább egy, de leginkább két újabb emelés jön, s az interpretáció most is ugyanez. Számos befektetési bank már 5,25 vagy akár 5,5 százalékban gondolkozik. A bizonytalanság ugyanakkor nagy. A jegybank ismét világossá tette, hogy nem hajlandó elkötelezni magát semmilyen jövőbeli politika mellett, a kamatokat a gazdasági adatok alakulása fogja meghatározni. S ezek az adatok rendre pozitív meglepetéseket okoznak. Közleményében a Fed is abszolút derűlátó hangnemet ütött meg, amikor a gazdaság növekedési kilátásairól szólt. (Ez volt egyébként az a része az állásfoglalásnak, amit a testület teljesen átírt. Számos elemző azt várta, hogy Ben Bernanke, akinek ez volt az első döntéshozó nyíltpiaci bizottsági ülése mint jegybankelnök, majd igyekszik saját képére formálni a jegybanki kommunikációt. Bernanke köztudottan a nagyobb átláthatóság híve elődjével, Alan Greenspannel összehasonlítva. Bernankeről azonban azt is tudni lehet, hogy a kis lépések politikáját kedveli. Most úgy tűnik, egyelőre ennyire futotta a kommunikáció reformjában, de ez csak egy hosszabb folyamat első lépése.) Szintén nehezen lehet előre látni az eurózónabeli kamatok alakulását. A német Ifo üzleti bizalmi index márciusban tovább emelkedett, olyan magas szintre érve, mint utoljára a kilencvenes évek elején és túllépve az 1999-es, legutóbbi ciklikus csúcsponton. A pénzmennyiségi mutatók a gazdaságban lévő likviditás további dinamikus bővülését mutatják. Vagyis azok a tényezők, amelyekre az Európai Központi Bank hagyományosan erősen reagál, kamatemeléseket „követelnek”. De hogy mekkorát, abban a vélemények eltérnek. Az egy hónappal ezelőtti, 3 százalékról szóló konszenzus már a múlté és új, határozott konszenzus még nem alakult ki: az előrejelzések 3 és 3,5 százalék között szóródnak. A jegybank részéről útmutatás eddig nem volt és Jean-Claude Trichet korábban kifejezetten elutasította, hogy a jegybanknak lenne valamiféle előre ismert „kamatelgondolása”. Itt is marad tehát a gazdasági adatokra történő reagálás, s ennek megfelelően a volatilis árfolyam-alakulás.
